Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Hogyan teremtette Isten a világot?
zott, egy számunkra ismeretlen szentíró, egy pap (A szóhasználata, gondolkodás- módja elárulja. FF), a hétnek, mint egy sabbat-periodusnak a keretében ábrázolja Isten teremtő munkáját és leírja, hogy miután a hat „munkanap” alatt kiformálódott a kozmosz, a jónak szánt, rendezett világ, következhetett Isten nyugodalma. Tehát ti is tartsátok meg a szombatot, Isten nyugodalom napját. JA A beszélő Isten Hogyan teremtette Isten a világot? Isten a világot „legyen” szavával teremtette. Ha valaki még azt hinné, a világ úgy keletkezett, hogy az „őstermészet” a meglévő anyagból szülte vagy nemzette, a 3. vers eloszlat minden félreértést. Tehát nem arról van szó, hogy valaki a már meglévő anyagon tesz-vesz, hanem amit Isten kimondott, az meglett. Isten szava — az ige — olyan beszéd, amely egyúttal cselekvés is. Ezért mondja a kapernaumi százados Jézusnak a következőket: „Nem vagyok méltó, hogy a hajlékomba jöjj. Csak ssyolj egy s%ót, és meggyógyul a% én szolgám" (Mt 8,8). Isten igéje ilyen cselekvő szó. Már Ezsaiás beszélt arról, hogy az Isten beszéde nem tér vissza hozzá üresen, hanem megcselekszi a maga dolgát (Ezs 55,8-11). Hogy Isten igéje nem tér nem tér vissza üresen, arról bizonyára ebből a gyülekezetből is sokan tudnánk bizonyságot tenni. Isten igéje ma a Bibliából és az igehirdetésből szól hozzánk. Emlékezz rá, amikor megítélte a bűneidet, leleplezte az életedet, ám bűnbocsánatot is tudott adni, új életedet is tudta munkálni, letörölte a könnyeidet, elfeledtette a bánatodat, és meghallgatta az imádságaidat. Hiszen az Isten igéje legteljesebben Jézus szájából hangzott el. Azt mondtuk korábban, hogy Isten a világot is egyetlen szavával teremtette. Igen ám, de ha elénk teszik a különböző vallások szent könyveit, kiderül, hogy más népeknél is találunk ilyet, hogy a kimondott szó csodát művelt. Mivel mások is ismerték a „varázsigéket.” A babiloni teremtéseposz, az Enuma elis például Marduknak, a teremtő istennek a hatalmát éppen azzal bizonyítja, hogy amikor egy ruhát tettek eléje, a puszta szavával eltüntette. A következő szavával aztán ismét elővarázsolta.7 Az ateista tudósok éppen ezen a ponton szoktak rámutatni, hogy itt nem pont olyan teremtő Istenről van szó, mint a Bibliában? Persze éppen ebből az összehasonlításból derül ki, hogy nem. Marduk csak egy bűvészmutatványt produkált, aminek semmi értelme nem volt. Isten azonban nem „csak úgy” beszélt. Az ő igéjének célja és értelme volt. Egy olyan tervet kezdett el, ami aztán Jézus Krisztusban érte el a beteljesedését. A bibliai szentíró itt azt akarja elmondani, hogy amikor Isten a „szavával” teremtett mindent, nem kellett megküzdenie az őskáosszal, mint valami vele szemben álló hatalommal, mint Babilóniában Marduknak. Nem kellett a kezével „formálni” — mint más népeknél —, hanem fölötte maradt, csak „s^ólt és meglett, parancsolt és előállott” — ahogyan a zsoltáríró mondja (33,9). VI. A világosság Amikor Isten azt mondta a teremtés hajnalán, hogy „legyen világosság,” ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A szomszédos Perzsiában Zarathusztra próféta azt tanította, hogy a világban két hatalom ŐSTÖRTÉNETEK. 7 Enuma elis IV. Tábla 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 27
