Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Hogyan teremtette Isten a világot?

Bajusz Ferenc igehirdetései

jól megkülönböztető geológiai korszak alatt. Hiszen aki elfogulatlanul olvassa a Szentírást, el kell ismernie, hogy a teremtéstörténet bibliai leírásában ez a hat óriási lépés tartalmilag minden ponton megegyezik a természettudomány legmodernebb kutatásai eredményeivel is. A materializmus tanítása szerint is először a szerveden anyagok keletkeztek. A víz, a föld, az ásványok, és csak azután jöhettek a növények meg az állatok. Ezek is ebben a sorrendben, mint víziállatok, madarak, szárazföldi emlősök. Szóval pontosan abban az egymásutánban, ahogyan a Biblia is leírja.

Ezt az álláspontot sokféleképpen meg lehet támogatni. Érdemes ellátogatni a Ruhr-vidék, a Saar-vidék, Anglia vagy Kína feketekőszén bányáiba, ahol kőbe ágyazódva megláthatok az őskori növények lenyomatai. A tudósok megfigyelték, hogy a növényi eredetű kőszén között sehol egyeden állati eredetű csontocska nem található. Bizonyítékául annak, amit a Biblia is tanít, hogy akkor még állatok nem teremtettek. A természet képeskönyvében a hat napról tehát ugyanazt olvashatjuk, mint a Szentírásban. Aztán gondoljunk arra, hogy 24 órás időszakról azért sem lehet szó, mert az első három napban ezt mérni sem tudták, hiszen a Napot Isten csak a negyedik napon teremtette. Végül a Biblia azt is elmondja, hogy Isten a hetedik napon megpihent. De ez se lehetett 24 óra. Az a héber szó (Jóm), amit a Bibliánk „napnak” fordít, másutt is jelent 24 óránál nagyobb időszakot. A 90. zsoltár 4. verséből például tudjuk, hogy Isten előtt ezer esztendő annyi, mint egy őrváltásnyi idő éjjel. Ugyanígy beszél Péter második levele is (3,8). Vagyis Istennek egy teremtési napja a mi időszámításunk szerint évmilliókból álló korszakokat is jelenthet. Az eredeti szöveg héber szava mind a kettőt jelenti.

A másik tábor persze az ellenkezőjét állítja. Itt igenis 24 órákról van szó! Szerintük a teremtéstörténetnek nincs szüksége arra, hogy összhangba hozzuk a természettudománnyal, és a természettudománynak sincs szüksége arra, hogy egyeztessük a Bibliával. Szerintük a geológia meg a kövületek egyáltalán nem bizonyítják, hogy a föld évmilliók alatt keletkezett. Szerintük Isten mindent teljesen késznek teremtett, és nem úgy, hogy évmilliók alatt fejlődött ki valamivé. Ádámot és Évát kész felnőtt embereknek teremtette. A kánai menyegzőn is Jézus egy pillanat alatt a kész borral ajándékozta meg a háziakat. A bor nem egy hét alatt forrott ki a mustból a vendégeskedés folyamán. Ez megmagyarázná azt is, hogy persze a világ évmilliókkal ezelőtt keletkezett, és nem az utóbbi 10-20 ezer év alatt, s azok a kövületek egy özönvíznek a maradványai.

Az Ószövetségben egyébként a „nap” (jóm) szó több mint 700-szor fordul elő, és mint itt is, a hat napnál 24 órás napot jelent. Például Mózes 40 napig volt fent a Sínai-hegyen és Jónás három napig volt a hal gyomrában. Hogy mennyire napról van szó, azt az is igazolja, hogy lett este és lett reggel, ahogy a nappalok és az éjszakák következnek. Isten a Tízparancsolatban is ezt mondja: „Mert hat nap alatt alkotta a^ Úr az eget és a földet és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent” (2Móz 20,11). Ez nem azt jelenti, hogy Isten ma is pihen (Zsolt 121,3-4). A hetedik nap nem folytatódik azóta is, hanem csak azt jelenti, hogy Isten akkor abbahagyta, befejezte a teremtést.

Azt hiszem, ebből láthatjuk is, hogy milyen nehéz ezekben a kérdésekben eligazodni. Persze van egy megoldás. Emlékezzetek, mit mondtam legutóbb. Hogy Isten itt nem fejtágítást végez, hanem lelkigondozást. Izrael egyik nagy kincse volt a szombatnap. A babiloni fogságban, ahol Izrael népe a sok pogány istennel találko26 Sárospataki füzetek 2011/2