Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - A világot Isten teremtette

anyaggal, amely az alsóbbrendű élőlények életébez szükséges. Most várok és lesem, hogy keséje el újra a teremtés szép látványát. De már évek óta, ahogy elkeltem kísérleteimet, a vízcsepp néma és mozdulatlan. Néma, mert csak az} a dolgot nem tettem bele, amit ember nem tud megteremte­ni: a levegőben is úszkáló életcsirákat, az életet. ” Az ember tragédiájában a tudós szintén azon fáradozik, hogyan lehet megtalál­ni az élet titkát? Ádám megpróbálja lebeszélni, mire a tudós lázasan mondja: „Egy syikra kell csak és életre jő! De ez} a szikrát, ez} honnan veszed?” (Tizenkettedik szín) Hiába írta le már a XVI. század közepén egy Paracelsus nevű orvos a homunculus, az „emberke” készítésének a pontos receptjét, és hiába jelentette be 1964-ben a mi­lánói egyetem egyik professzora, hogy a laboratóriumában 14 napig életben tartot­tak egy kezdődő emberi életet, az igazság mégis az, hogy a tervszerűen kísérletező tudomány a maga lombikjaiban mind a mai napig sem embert, sem egyéb élőlényt nem tudott előállítani. Mert az élet titka — az Isten titka! 2) Az élet keletkezésére ma is van egy divatos, tudományos felvetés: a fejlődéstan, az evolúció. Az evolúció, vagy ahogy kezdetben nevezték, a darwinizmus legsebez­hetőbb pontja az, hogy nem találta meg azokat az átmeneti lényeket, amelyek ösz- szekötnék a szervetlen világot a szervessel, a növényvilágot az állatvilággal, vala­mint az állatvilágot az emberrel. Isten igéje ebben a kérdésben is megnyugtatóan eligazít bennünket. A magyar Bibliában a világ teremtéséről szóló szakaszban tizenhatszor fordul elő ez a szó, hogy „teremtette. ” Az eredeti héber szövegben itt azonban két különböző szó válta­kozik. Érdemes megjegyezni őket: a báró’ és az ‘ásáh. A két szó között lényeges a különbség. Az ‘ásáh a meglévő anyagból való készítést, a kiformálást jelenti. A má­sik szót, a bárá’-t azonban sehol sem használja a Szentírás emberi munka megjelölé­sére. Sohasem fordul elő mellette anyag, amiből teremtettek volna valamit. A cipész bőrből, a fazekas agyagból készíti a munkáját. Isten teremtése alapvetően különbö­zik ezektől, mert valami olyan elképzelheteden munkálkodás, aminek nincsen szük­sége anyagra! Összesen háromszor fordul elő ez utóbbi szó a teremtés történetében. Először itt, az első versben: „Teremtette Isten az eget és a földet... ” Ez a creatio ex nihilo. Isten anyagtalanul, a nem lévőből teremtette a világot. Aztán ebből a megteremtett anyagból formálta ki Isten — itt persze már az ‘ásáh szót használja! — a szárazföldet, a tengereket, a növényvilágot, a napot és a csillagokat. Szóval a megteremtett anyagból kifejlődik az organikus élet. A növény és az állatvilág közötti átmenetet megint Isten speciális tevékenysége hidalja át. Az állatvilág megteremtésénél megint a bárá’ ige olvasható. Amikor aztán az állatvilág felfejlődik a legmagasabb rendűkig, akkor megint a bárá’, a speciális isteni teremtés hozza létre a földön az embert. Az evolúciós elméletben mind a mai napig éppen ez a három kapcsolópont hiányzik. 3) Tegyük fel, hogy a tudomány ezen a ponton egyszer néhány lépéssel előbbre jut. Az Istenbe vetett hitünket ez sem fogja megrendíteni. Mi történik, ha valaki bebi­zonyítja, hogy az élet úgy van elrejtve a holtnak látszó anyagban, mint ahogy Csip­ŐSTÖRTÉNETEK 2011/2 SÁROS PATAKI FÜZETEK 17

Next

/
Thumbnails
Contents