Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bartha Ákos: Egy dokumentum a sárospataki faluszeminárium (1931-1951) történetéből
Bartha Ákos Egy dokumentum a SÁROSPATAKI FALUSZEM1NÁRIUM (1931-1951) TÖRTÉNETÉBŐL A Horthy-korszak agrárproblémája, „demokráciadeficitje”, neobarokk jellege, súlyosbítva a világgazdasági válság által is generált, a mezőgazdaságban hatványozottan jelentkező gazdasági és szociális feszültségekkel, elemi erővel tört felszínre a harmincas évek derekán a népi írók tollából. Azonban a jól ismert, (gyakorta ideológiai prekoncepciókkal), de kritikailag is bőségesen elemzett munkák szomorú társadalomképe egyrészt nem volt teljesen ismeretlen a korabeli politikai kurzus meghatározó tényezői előtt sem, másrészt — mint látni fogjuk — az „alulról jövő”, mondhatni civil falukutatás sem a népiektől indult. A népi írók vitathatatlan érdeme abban állt, hogy fellépésük a (trianoni sokkhatás tüneteit viselő) társadalom széles rétegeit felrázva a határproblémákon túli anomáliákra mutatott, másrészt pedig a politikai elitet is a kérdés felé orientálta (ez utóbbi kísérlet nem végződött sikerrel).1 A civil kezdeményezések gyakorta az egyház berkeiből indultak ki, bár a katolikus világ feje (igen korán) maga irányította hívei érdeklődését a társadalmi problémák felé, ami aztán a keresztény szociális tanokban öltött testet.* 2 A katolicizmus népi mozgalommal való (egyébként létező) kapcsolatát azonban több tényező is mérgezte hazánkban: mindenekelőtt a 900.000 kát. holdra rúgó egyházi nagybirtok és annak szerepe a „neobarokk társadalomban”, ezzel összefüggésben a Horthy- rendszer és főleg a kormányzópárt alapvetően katolikus jellege (ellenben a kurucos hagyományokat éltető és — nem minden ok nélkül — kisgazdapártinak tartott refor- mátussággal), valamint a katolikus potentátoktól tapasztalható bizonyosfajta zárkózottság más társadalmi szervezetekkel való esetleges együttműködésre.3 A protestáns egyházak ezzel szemben elsősorban a (hivatalos egyházi állásfoglalás által sokáig elutasított) belmisszióval próbáltak közelebb kerülni a korábbi, ra'A „hivatalos” falukutatáshoz” lásd: TORKOS Veronika, A hivatalos falukutatás intézményei a két világháború köpött, Társadalomismeret, 1989/3, 91-101. és BÍRÓ Judit, Hivatalos falukutatók, PolgART Kiadó, Bp., 2006. A konzervatív és a népi falukutatás összefüggéseihez lásd: BARTHA Ákos, Az^ érem két oldala: hivatalos falukutatók - népi szpciográfusok, Jászkunság, 2008/3-4, 136-161. 2A két legfontosabb enciklika (Kerum novarum.../1891 / és Quadragesimo anno.../1931 /) szövegét közli: Politikai és szpdális enáklikák: XIX-XX. szfzpd, összeáll, és szerk. ZsiGMOND László, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék, 1970,1/169-211 és 11/55-117. 3 GERGELY Jenő, Egyházak és népi mozgalom = SÍPOS Levente és TÓTH Pál Péter szerk. A népi mozgalom és a magfar társadalom: Tudományos tanácskozás a szárszói találkozp 30. étfordulója alkalmából\ Bp., Napvilág, 1997, 383-400. 2011/1 Sárospataki füzetek97