Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban
ScHREIBER-KOVÁCS GERGL:LY bieniecki művében egyértelműen 1569-et ír,54 Janusz Tazbir Arianie i katolity című művében 1567-t, majd úgy fogalmaz, hogy a közösség élete 1569 és 1572 között lendül fel, ugyanis ekkor érkeznek egyre többen a társadalomról radikálisan gondolkodók. A magam részéről hajlok arra a feltételezésre, hogy Sienienski valóban 1567-ben alapította Rakówot, a települést, ám annak alapítása nem jelentette rögtön a gyülekezet létrehozását is. A kálvinista nemes által biztosított szabadságnak először híre kellett, hogy menjen a környező területeken, és csak ezután érkeztek Ra- kówba azok a lelkészek és gondolkodók, akik az 1569-től 1571-ig tartó időszakban gyakorlatilag folyamatosan zsinatot tartottak.55 A kálvinista nemes célja az volt, hogy biztosítsa a város lakóinak a jogot gondolataik és vallási nézeteik kifejtésére, illetve az, hogy azoknak, akik Rakówba költöznek, ne kelljen olyan közösségben élniük, ahol a többség nem fogadja el őket. Ugyanis Raków alapvetően arra épült, hogy bárki, aki odaköltözik szabadon gyakorolhassa vallását addig, amíg azzal nem bánt másokat. Maga az alapító ezt így fogalmazza meg: „En, Jan Sienienski... tudatom mindenkivel..., hogy nem kívánok döntőbíró lenni a fentebb említett rakówiak vallási ügyeiben, amennyiben eltérnek egymástól... sem agt nem engedem, hogy bárki döntőbíráskodjon ugyanezen kérdésekben, hanem mindegyik, ahogy a% Úr kegyelme adja nekik, és ahogy a% igazság megismerése veheti őket, kövesse a maga vallását békességben, mind ő maga, mind utódai. ’56 Ennek ellenére, mint minden más mesterségesen kialakított közösségben itt is kialakult egy szabályrendszer, amely köré szervezte életét a kongregáció.57 A közösség az alapítás után néhány évtizeddel — ahogy már említettük — az antitrinitarizmus fellegvárának számított, köszönhetően azoknak a teológusoknak és tudósoknak, akik Rakówba költözve fejtették ki munkásságukat, illetve annak, hogy az 1600-ban felállított nyomda egész Európát elárasztotta a műveikkel. De ne menjünk ilyen messzire, ugyanis hosszú út vezetett el a fent vázolt körülmények kialakulásáig. A közösség kezdetben nem mutatott egységes szemléletet a Szentírás magyarázatával kapcsolatban. Hogy Chadwick szavaival éljek: „... többnyire csak abban értettek egyet, hogy mit tagadnak”58. Ennek az volt az oka, hogy az alapító türelmi okirata nem csak az antitrinitáriusokat, hanem sok más, radikáüs gondolkodású keresztényt is a városba vonzott. A nyomda és az iskola alapításáig a városlakók tevékenysége többnyire abban merült ki, hogy megpróbáltak a lehető legszigorúbban az Újszövetség útmutatásai szerint élni. A gyülekezet tagjainak újra kellett keresztelkedniük, és távol kellett tartaniuk magukat mindennemű szórakozástól. Annak ellenére, hogy számos tanult és a Szentírásban jártas ember felvétetett a kongregációba, nem törekedtek arra, hogy egységes nézetet alakítsanak ki, melyet ha kell, meg is tudnak védeni a kálvinistákkal szemben. Egyetértettek a Szentháromság tagadásában, de nem kísérelték meg megválaszolni a Krisztus Istenségével kapcsolatos kérdéseket. Márpedig a Szentháromság elfogadása nél54 LUBIENIECKI, Sf. i. m. 239. p. 55 SZCZOTKA, Stanislaw: Synody árján polskich — Od zalozenia Rakowa do wygnania z lcraju (1569- 1662) in: KOT, Stanislaw (s^erk..): „Reformaga w Posce — Organ Towarsystwa do Badania D^iejów Reformagi w Polsce”, r. V1I-VIII. Warszawa, 1935-6.-. 26. p. 55 Idézi: CHADmCK, 0.: i. m. 191. p. 57 LUBIENIECKI, St.-, i. m. 58 CHADWICK, O.-. i. m. 192-193. p. 72 Sárospataki füzetek 2011/1
