Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban
A reformáció Lengyelországban hagynunk azt a tényt, hogy Lubieniecki antitrinitárius szemszögből írta meg a lengyelországi reformáció történetét. Művében fontos helyet kapnak az ariánus egyház zsinatai és kongregációinak élete. Szülővárosa alapításának és fennállásának külön fejezetet szentel, ami az ariánus egyház történetével és a rakówi kongregációval foglalkozó kutatók egyik elsődleges forrása. Az egyik legelső és legátfogóbb cikk, mely a reformációval foglalkozik, a huszadik század elején jelent meg Lengyelországban, mégpedig rögtön az ariánizmusról. A reformáció és a radikális reformáció kutatásának ezen első állomása érdekes módon az Encyklopedia katolicka című katolikus kiadvány egyik szócikke volt, melyet Konrad Górski16 írt. Kutatásaiban nagy hangsúlyt fektetett az ariánus irodalomra, így Piotr Wilczek17 historiográfiai terminusa szerint ő volt az első képviselője az úgynevezett filológiai-történeti-forrásközpontú (philologic-historical-archival) kutatási irányzatnak. Az irányzat képviselői — döntően eredeti forrásokra támaszkodva — nagy hangsúlyt fektettek a radikális reformáció eredetének, fejlődésének és teológiájának kutatására. Górski volt az első kutató, aki megpróbálta feltérképezni a kapcsolatot a humanizmus és az ariánizmus között. Mellette jelentős hatást tett a lengyelországi reformáció kutatására Stanislaw Kot18 munkássága. Kot és a témával foglalkozó kutatók nagy eredménye volt a „Reformacja w Polsce” című folyóirat útjára indítása 1921-ben. A folyóirat szerzőgárdájának kutatásai leginkább a radikális reformáció képviselőinek politikai és társadalmi újításaira irányultak, ugyanakkor igyekeztek az összes lengyelországi protestáns egyház — így a kálvinista, lutheránus és az ariánus — történetét is feldolgozni. A második világháború után a megváltozott politikai helyzet új kutatási modelleket teremtett Lengyelországban. Ez alól a változás alól a reformáció kutatása sem volt kivétel. A háború előtti iskola képviselői közül a baloldali beállítottságúak újra aktivizálták magukat. Zanna Kormanowa a történeti kutatás marxista modelljének kidolgozásán munkálkodott. Marek Wajs- blum pedig londoni emigrációban folytatta kutatásait. Kot tanítványai és követői közül nem mindegyikre hatott a megváltozott politikai helyzet. Wilczek elsősorban Ludwik Chmaj és Alodia Kawecka-Gryczowa munkásságát emeli ki. Chmaj a háború után tíz évet töltött szovjet munkatáborban, majd szabadulása után azonnal hozzálátott korábbi tanulmányainak publikálásához. A nagyrészt a „Reformacja w Polsce” folyóiratban megjelent tanulmányait egy kötetben Braáa Polscy. Rudiié — idee — wpljwy címmel adták ki Varsóban 1957-ben. A kötet megjelenése ékes bizonyítéka annak, hogy a marxista történetírás mellett nem vesztette el jelentőségét a háború előtti történetírói iskola. Kawecka-Gryczowa nagy figyelmet szentelt az ariánus nyomdák történetének és azok bibliográfiájának feltárására, és az ideológiai nyomás ellenére sem hagyott fel soha kutatásai során a háború előtt elsajátított módszereivel. 16 Konrad Górski: 1895-ben született lengyel irodalomtörténész, a vilniusi majd a tömni egyetem professzora. 17 Piotr Wilczek: 1962-ben született történész, irodalomtörténész. Fő kutatási területe a lengyelországi reneszánsz irodalom. Forrás: http://piotrwilczek.republika.pl/ 2009.04.13. 19 óra 10 perc 18 WILCZEK, Piotr. The Radical Reformation in Poland: Research Models in the Second Half of the 20^ angol nyelvű kézirat, a szerző engedélyével A tanulmány a szerző Polonice et Latine - Studia o literature^ staropolskiej (Wydawnictwo Uniwersytetu SLskiego, Katowice, 2007.) című tanulmánykötetében jelent meg lengyel nyelven. 2011/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 63
