Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - A. Molnár Ferenc: Összevont zsoltárversszakok a mai magyarországi református énekeskönyvben

A. MOLNÁR FERENC

Mind mennyen és ez földen:

De sok bálványok az pogányoknak Aranyból, ezüstből csináltattak Embereknek kezekben.

3. Száj ok vagyon nékik, de nem szólnak, Szemek vagyon, de semmit nem látnak, Nincs elevenség bennek,

Fülök vagon, de mégis nem halinak,

Orrok is vagon, de nem súgóinak,

Slagot ők nem éremnek.

4. Kezek vagyon, de semmit nem fognak, Lábok is vagyon, mégsem járhatnak, Nem szólnak ő torkokval.

Hasonlók e%ekhe% kik ebeket Csinálják, és kik tisztelik őket,

Egenlőek egmással.

5. De te, Izráel, Istenben bízzál,

És az Úr Istenhez ragaszkodjál,

O paizsod tenéked:

Áronnak háza Istenben bízzál,

Az nagy Istenhez ragaszkodjál,

O megsegíthet téged.

A 6—9. versszakokat, amelyek szintén az istenfélőket szólítják fel Istenben való bi- zodalomra, itt kihagytam. Az ószövetségi alvilágképet (= Seol, Hades) tükröző utolsó, 9. versszakot az énekeskönyv is elhagyta.

Az énekeskönyvben a 4. vers első része a 3. vers 2. része lett, a 4. vers kihagyottnak van jelölve: 4.-------. Az összevont versszak:

3

. Szájuk vagyon nékik, de nem szólnak, Szemük vagyon, de semmit nem látnak: Nincs elevenség bennük. Kezük vagyon, de semmit nem fognak, Lábuk is vagyon mégsem járhatnak, Nem szól az ő nyelvük.

A bálványok leírása le van rövidítve, és a 4. versszak nehézkes szövegű vége elhagyva. A zsoltárszöveg folyamatos maradt. Ugyanakkor a 3. és 4. versszak a bálványoknak a régi egyházi irodalomban is többször szereplő részletező leírása, erejük, érzékelésük hiányának bemutatása. Mint egyfajta szövegegységet ezért nem szerencsés megrövidíteni, összevonni, inkább vállalni kellene a szöveg sajátos és régies voltát. Ha elhagyásra kerülne sor, akkor az egész 3—d. versszakot lenne jobb mellőzni.

52 Sárospataki füzetek 2011/1