Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék

CSOHÁNY JÁNOS Rákóczi családi portrék A magyar történelemben kitörölhetetlen szerepet játszott a XVI. század végé­től a XVIII. század elejéig a Rákóczi család, amelynek azonban nem minden tagja volt református, ennek ellenére közöttük is voltak, akik a református egyház történetét alakították akár pozitív, akár negatív előjellel. Különösen igaz a katolikus vallása ellenére a reformátusság, evangélikusság és unitáriusság irányába tanúsított jóindulat II. Rákóczi Ferencre, akinek 1703 ésl711 között lezajlott ered­ményes szabadságharcára emlékezünk annak 300 éves jubileumán. Rákóczi Zsigmond A család szédületes kiemelkedése egyeden tagjának, rákóczi és felsővadászi Rákóczi Zsigmondnak a nevéhez fűződik. Katona-nemesi sorból ő küzdötte fel magát az erdélyi fejedelmi trónra. 1544-ben a család nemesi előnevét adó Felsővadászon szü­letett, édesapja Likava várkapitánya, Zemplén vármegye alispánja volt. Nem tudjuk, hogy milyen felekezetűnek keresztelték Zsigmondot, azonban akkor még aligha le­hetett református, evangélikus azonban minden bizonnyal. Annál is inkább ez gya­nítható, mert az erős lutheránus Perényi Gábor országbíró várában, Sárospatakon volt apród, ott tanulta a katonai, közigazgatási és gazdasági pályára egyaránt felké­szítő ismereteket. (1580-ban Felsővadásznak már református lelkipásztora volt, ak­kor már Zsigmond is református kellett, hogy legyen.) Királyi szolgálatban állt Rá­kóczi Zsigmond. 1575-ben Báthori István erdélyi fejedelem ellen Békés Gáspár se­regében harcolt, amelyben a királyi segédcsapat parancsnoka volt. A következő években tovább emelkedett a katonai pályán, 1588-ban Eger várának főkapitánya­ként Szikszónál egy tízezres török sereget vert meg, amiért bárói rangra emelte a ki­rály. Az 1593-ban kezdődött törökökkel vívott tizenöt éves háború egyik sikeres hadvezére, több vár visszafoglalója volt Rákóczi Zsigmond. Részt vett a hegyaljai borkereskedésben, ami hozzájárult vagyonosodásához. 1587-ben megnősült, feleségül vette Mágócsy (írják Mágóchy-nak, Mágocsy- nak is) András (+1586) özvegyét, alaghy Bekényi Juditot (Alaghy Juditnak is emle­getik). Mágócsy Gáspár (1514-1587), András ugyancsak nagybirtokú, magas katonai és közigazgatási tisztségeket viselő unokabátyja kérte fel Rákóczi Zsigmondot, hogy vállalja el Mágócsy András árván maradt gyermekeinek gyámságát. Rákóczi Zsigmond ezt elvállalta, majd a gyermekek anyját is feleségül vette. így Rákóczi Zsigmond igazgatása alá jutott a 300 ezer katasztrális holdat kitevő Mágócsy birtok. Ekkor került birtokába Vizsolynak. Az egyik Mágócsy fiú gyermekkorában meghalt, édesanyja elhunytával a felnőtt kort megért Mágócsy Ferenc (1580-1614) Rákóczi Zsigmondtól az atyja után őt megillető birtokrésznek csupán kis részét kapta vissza. Mágócsy Gáspár és András kívánsága volt a Biblia magyarra fordíttatása és ki- nyomatása. Károlyi Gáspár a Mágócsy birtokokon lelkészkedett, Gönc is az volt. 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 83

Next

/
Thumbnails
Contents