Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Doedens, Jacob J. T.: ígéretre hangolt remény - Messiási ígéretek és ezek beteljesedése
ÍGÉRETRE HANGOLT REMÉNY - MESSIÁSI ÍGÉRETEK ÉS EZEK BETELJESEDÉSE sül még szívesen is hallgatta (Mk 6,20). • János a halála után is megtámadhatatlan személy marad a nép előtt, ezért a vezetők nem is mernek semmi negatívumot mondani róla a nép füle hallatára. • Amikor Heródes vereséget szenved Aretásztól, az apósától, a nép ezt úgy értelmezi, hogy ez a vereség Isten ítélete János meggyilkolása miatt.34 • Izráel határán túl is elterjedt János tanítása: Apollós Alexandriából (ApCsel 18,24—25) követte tanítását, és Pál apostol Efezusban is találkozott tanítványaival (ApCsel 19,1—7). Az evangéliumok őszintén megmutatják, hogy egy ideigjános több volt Jézusnál. A zsidó vezetők annak idején meg merték bántani Jézust, de Jánosról nem mertek egy rossz szót se mondani. A nép is János üzenete alapján vizsgálta Jézust, tehát János volt a mérvadó, ha Jézusról véleményt formáltak: „János nem tett ugyan egyeden csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt” (Jn 10,41). Maga Jézus is hivatkozik Jánosra (Jn 5,33—36). Ha megnézzük János legfőbb üzenetét, látjuk, hogy azt mondja, maga Isten fog eljönni a népéhez. János az Ezs 40 próféciájára hivatkozik. De mégis lehet hallani valami újdonságot János igehirdetésében. Mert azt mondja, hogy majd eljön a nála erősebb. Eddig minden rendben az Ezs 40 szerint. De aztán jön a megdöbbentő üzenet, amikor János azt mondja „még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam.” (Lk 3,16). Ha Mózes ilyesmit mondott volna az égő csipkebokornál, ez teljesen helytelen lett volna. De hogy mondhatja János, hogy maga Isten már úton van? Sőt azt úgy mondja, mintha Isten ember formájában jönne. Azon nem tudunk változtatni, hogy a zsidók hogyan vélekedtek János személyéről. Jézusból talán könnyen lehet csinálni egy barátságos tanítót. De Jánosra nem lehet úgy tekinteni, mint az akkori zsidóságnak a termékére. Az ő korabeli emberek természetesen jobb szakemberek voltak, ha a zsidóságról volt szó, mint a mai vallás- történészek, de még ők se tudták teljesen eldönteni, hogy hova kellene tenni Jánost: „Ki vagy? Hogy választ adhassunk megbízóinknak: mit mondasz magadról?” (Jn 1,22). Maga Jézus hivatkozik Malakiás próféciájára, hogy János a megígért Illés próféta (Mt 11,14; 17,11-13). János prófétai funkciója nagyon fontos. Nélküle az Ószövetség zárt könyv marad, de ő tesz az Ószövetség végére egy kettőspontot.35 Nélküle tényleg azt lehetne mondani, hogy a messiási ígéretek nem egyértelműek. De János próféciája konvergáló lencseként működik: a divergáló ószövetségi vonalak János által találkoznak a gyújtópontban. Ezért Van Bruggen egy kicsit mosolyogva azt ajánlja, hogy szedjünk össze egy kis könyvbe az evangéliumokból mindent, amit Jánosról írtak, és tegyük ezt a Keresztelő Jánosról szóló könyvet a Bibliánkba az Ószövetség és Újszövetség közé.36 34 Josephus Flavius, Ant. 18:5,2. Ford. Révay József, A zsidók története (Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980), 511. 35 Van Bruggen, 55. 36 Van Bruggen, 62. 2011/4 Sárospataki Füzetek 35
