Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Doedens, Jacob J. T.: ígéretre hangolt remény - Messiási ígéretek és ezek beteljesedése

Doedens, Jacob J. T.

Ígéretre hangolt remény

Messiási ígéretekés ezek beteljesedése1

For a creed is like a ladder, while an evolution is only like a slope.

G. K. Chesterton1 2

1. Bevezetés

Istennek nincs szüksége a Wikileaksre, hogy megossza titkait az emberekkel. Isten a kezdettől fogva nagyon nyíltan szólt arról, hogy mit akar elérni. A végső célja az, hogy az emberek vele együtt éljenek. Már a történelem kezdetétől ez az Isten terve.

Sajnos ilyen világban, ahol az Isten ellenségének is szerepe van, nehezebb lett a kommunikáció az Isten és az emberek között. Ahogy a 2Kor 4,4 is mondja: „e világ istene megvakította a hitetlenek gondolkodását”.

Az ilyen világban Isten tervének a megvalósítása egyre bonyolultabb lett. Ezért sem mindig egyszerű számunkra megérteni a próféciákat. Az úgynevezett ‘messiási próféciák’ és ‘messiási váradalmak’ olykor nehezen értelmezhetőek. Talán ezért is vonhatja kétségbe a kritikus szemlélet Jézus messiási mivoltát. Ez ellen a kritikai szemlélet ellen szeretném ajánlani két újszövetségi tudós véleményét, hipotézisét.

Először figyeljük meg a messiási ígéretekkel szembeni modern kritikát.

Másodszor nézzük meg O’Neill véleményét, aki azt állítja, hogy abban minden zsidó egyetértett, hogy ha jönne a Messiás, nehéz feladat lenne őt felismerni, mint az igazit. O’Neill hipotézise szerint az igazi messiásnak egyébként nem volt szabad kimondani, hogy valóban ő a Messiás.

Harmadszor Van Bruggen véleményét ismerjük meg, aki Keresztelő János fellépésének tulajdonít kulcsfontosságú szerepet, ha meg akarjuk érteni Jézus messiási munkálkodását.

2. A messiási ígéretek és a modern kritika

A krisztológiai viták óta az ősegyház a maga Urát a testet öltött Szentháromság Második Személyének vallja. Ennek a régi dogmatikai vitának az eredményét találjuk a niceai hitvallás3 doxológiai megfogalmazásában: „Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől”.4

1 Köszönet mondok dr. Győri Istvánnak a gondos lektorálásáért.

2 G. K. Chesterton, The New Jerusalem (New York, George H. Doran, 1921), 61.

3 Nicaeno-Constantinopolitanum, 381. Ennek a hitvallásnak a legrégebbi szövegét ismerjük a kalcedoni zsinat dokumentumaiból, 451-ből. Eltekintve a filioque-ról szóló vitától ez a hitvallás az ökume2011/4 SÁROSPATAK] FÜZETEK 27