Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Enghy Sándor: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia karácsonya
Enghy Sándor A Sárospataki Református Teológiai Akadémia KARÁCSONYA E bben az ártalmatlannak látszó mondatban három evangélium van. Az egyik, hogy van Sárospataki Református Teológiai Akadémia. A mai gazdasági viszonyok között ez csoda, ha ez nem is tűnik annak. Persze tele vagyunk olyan dolgokkal, amelyek természetesek, aztán egyszer csak kiderül, sokszor amikor nincs, hogy milyen nagy volt, amíg volt. Nem is beszélve azokról az emberekről, akiket szeretünk. A karácsony ténye is evangélium. Az volt az első karácsonykor is. Hiszen nem olyan természetes az, hogy Isten szereti ezt a világot és próbálkozik vele. Annyi csalódás után. Mi is erre szoktunk hivatkozni, amikor kapcsolatainkban feladjuk, és megvonjuk szeretetünket valakitől. Egy válás sem lenne a történelemben, ha nem így gondolkodnánk. De nem természetes az sem, hogy a Sárospataki Református Teológiai Akadémiának van karácsonya. Az első karácsony is hiába volt sokak számára. Nem mindenki „vette a lapot”. Ezek közé tarozik Heródes is, akinek hiába volt karácsony, nem óhajtott örülni Jézus születése tényének. Bizony a történet nagy tanulsága, hogy ahol Isten szeretete, karácsony lényege nem tőid be az ember életét, mert nem értette meg azt, ott pusztul az élet. Ennek jeleként kellett — Heródes karácsony-értelmezése miatt (Mt 2,1-18) — a bedehemi gyermekeknek meghalniuk. A Sárospataki Református Teológiai Akadémiának azért lehet karácsonya, mert itt értjük karácsony lényegét, Isten szeretetét. Ezt tanulmányozzuk, ebben mélyedünk el, ennek hirdetésére készülünk. Nagy baj lenne, ha nem így értelmeznénk a Sárospataki Református Teológiai Akadémiát, önmagunkat, karácsonyt. Ha nem ezt ábrázolná ki az ünnep, amelyet mi is megünneplünk, mielőtt legációra küldjük hallgatóinkat. Az előbb említett történet azonban gondolkodóba ejt. Amikor Heródes a napkeletről érkező bölcsek kérdezősködését meghallja, mozgásba lendül. A zsidók királyának születése az ő királyságára nézve veszélyes lehetett, hiszen maga vér szerint nem volt zsidó, és nem tudhatta, mikor lobban lángra a nacionalizmus tüze, ami trónjába kerülhet. Heródes biztosra akart menni, ezért hívatta össze a nép valamennyi főpapját, írástudóját, hogy megkérdezze tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Szakemberektől tudja meg a választ: A júdeai Bedehemben, mert így írta meg a próféta. Heródesnek, a szakma kiválóságaival együtt, elég információja volt Jézus születéséről ahhoz, hogy imádja Öt. Nem véleden olvassuk itt a szövegben kétszer is az Isten imádata, az előtte való lebomlás terminus technicus-át, mely szerint a 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 7
