Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - Mormonok a XX-XXI. században
A „MORMON EGYHÁZ" FENOMENOLÓGIAI ÉS SZÓTÉRIOLŐG1AI BEMUTATÁSA Rodney Stark, amerikai szociológus 20 éve azt a kijelentést tette, hogy a mormon hit jó úton jár afelé, hogy az első világvallás legyen, melyet Mohamed óta alapítottak. Úgy számította, hogy a tagok létszáma a XXI. század második felére eléri majd a 260 milliót. Azóta azonban a növekedés mértéke alábbhagyott, mindazonáltal még mindig jelentősnek mondható egy-két keresztyén felekezethez hasonlítva. A kérdés pedig, hogy világvallásnak tekinthető-e vagy csak egy amerikai vallásnak sok országon kívüli hívővel, még mindig vita tárgya. A brit Durham Egyetem professzora, Douglas Davies állítása szerint a mormonok túlságosan központosítottak ahhoz, hogy világvallásnak nevezhessük őket. Talán ha különböző kontinensek és kultúrák saját profillal rendelkező vallásgyakorlással rendelkezhetnének, akkor talán lehetne világméretű vallásnak nevezni, úgy, mint a buddhizmust vagy az iszlámot. Egyelőre azonban a mormonok így olyan paradox helyzetben vannak, hogy sok nemzetközi névjegyet hord magukon a vallás, de ezalatt a totális középpontja mégis Amerikában található sok-sok taggal a világ minden táján. Például, mikor a mormonok az évente kétszer megrendezésre kerülő világkonferenciájukat tartják Salt Lake Cityben, akkor a 21 ezer fős tömeg nagy része amerikai nemzetiségű, habár a szervezők mindig büszkén jelentik ki, hogy az eseményeket 86 nyelvre fordítják le, és közvetítik világszerte. A Mormon könyve pedig, amit Joseph Smith fordított, legalábbis részeiben, 105 nyelvre van már lefordítva. A legismertebb hívei a vallásnak, Mitt Roomney, a massachusettsi kormányzó, és legközelebbi esélyes elnök, illetve Brandon Flowers, a Killer rockegyüttes híres énekese, mind-mind amerikaiak. A 12 apostol köréből, akik a vallás legbelsőbb vezetői, csak egyvalaki született az Egyesült Államokon kívül, és legtöbbjük Utah államból származik. De figyelemre méltó az a tendencia, hogy főleg a spanyol és portugál nyelvet beszélő országokból egyre többen kapaszkodnak felfelé a ranglétrán. Egy a vének 70-es tanácsából pedig japán, egy másik pedig brit származású. Akárhová is fejlődik ez a vallás, a közép-nyugati ízét mindig meg fogja tartani, csakúgy, mint a különleges keverékét a konzervativizmusnak, filantrópiának, továbbá a világ felé gyanakvását, és határok nélküli elkötelezettségét egy nagy csomó hiedelemnek. A mozgalom elnöke, aki hivatalból próféta, egy tévedhetetlen amerikai figura, a 96 éves Gordon Hickley. Elutazott már a világ minden szegletére, és irányította már a mormon templomok nagyszámú építkezését, olyan épületeket teremtve ezzel, ahol a szentségeiket csakúgy, mint a házasságot és a másokért való keresztséget gyakorolhatják. A hit leggyorsabb fejlődése Latin-Amerikában ment végbe, ahol a bennszülött amerikaiak örömmel fogadták az új tanítást, miszerint Izráel elveszett törzsének leszármazottai. A római katolikus egyház pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy az ilyenekről álmodozó juhait dédelgesse. A világ mintegy 12,7 millió mormonjából Brazíliában és Mexikóban is egyaránt 1-1 millió található. A volt szovjet államokban szintén nagyon népszerű az előző vallások rossz szervezettsége miatt. Bár a gyakorlat egyelőre még nem igazolja a várt eredményeket, hiszen 19 ezer hívő van Oroszországban és 10 ezer Ukrajnában. Vajon miért vonzanak a mormonok olyan sok embert, más vallások meg miért nem? Talán az amerikai gazdagság, fényűzés az oka, az egészség, józanság, ami ijesztően hiányzik egy afrikai vagy mexikói nyomornegyedből? Mr. Davies szerint a 2011/3 Sárospataki Füzetek 69
