Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - Mormonok a XX-XXI. században
Rácsok. András Hitem elvesztése A fundamentalista Jégus Krisgtus Utolsó Napi Sgentjei-ben a próféta a földi vehető és közvetítő Isten és ember kögött. A nők ágért vannak a földön, hogy szolgálják a férjeiket, és engedelmeskedjenek a prófétának. Ha egy nő egt hűségesen csinálja, akkor a férje meghíija őt a mennyországba. Az asszonyok örök élete attólfüggött, hogy megtartják-e egt a vezérelvet. A próféta egyik felelőssége volt, hogy a fiatal lányokat házasságba vezesse. Ag hogy milyen lesz a vezetés, attól függött, hogy mennyire viselte magát szelíden. Én nagyon próbálkoztam, hogy engedelmesen éljek. 14 éves koromban elkezdtem varrni az esküvői ruhámat, mert már nagyon vártam, hogy házasságba vezetnek. Azt reméltem, hogy nagyon fogom szeretni a leendőférjemet, de féltem attól, hogy olyan sorsom lesz mint azpké, akik sosem tapasztaltak szerelmet. Amikor gyerek voltam Leroy Johnson volt a próféta. Roy bácsinak hívtuk. Beteges, törékeny öregember volt, aki arról prófétáit, hogy sohasem fog meghalni, j hogy újra fiatal lesz es úgy emeltetik fel majd a mennybe. Ha szelíd leszek, akkor és is mehetek majd vele. Mindig erre a dicsőséges napra vártam reménységgel és félelemmel. Hajon felemeltetem majd vagy itt maradok? A világ teljesen összeomlott bennem, amikor Roy bácsi egészségügyi okok miatt meghalt 1986-ban. 93 éves volt akkor. Én 15. A televízió is felvett, ahogyan ott sírok a többi gyászolóval együtt. Habár én nem Roy bácsi halála miatt sírtam, a saját hitem halála miatt. Rá kellett jönnöm, hogy a prófétának nem volt igaza. Ha pedig nem bízhattam már a próféta szavában, akkor miért kellene szelídnek maradnom? Szabályok és lázadás Irtóztam attól, hogy higgyek az új prófétának, Radon Jeffnek. Pedig a dolgok drasztikusan megváltoztak az ő irányítása alatt. Megtiltott mindenféle táncot, sportokat és minden komolytalan cselekvést. Mindig hosszú ujjúban kellett járnunk, és hosszú alsóneműben még a legmelegebb nyári hónapokban is. Warren Jeff, Rulon fia volt az Álra Akadémia (mormon iskola) igazgatója, ahová én is jártam. Szigorúan betartatta apja szabályait, s még az egyszerű tökéletes engedelmességből is elviselhetetlen súlyt kovácsolt. Mindannyian féltünk tőle. A fiúkat verte, és aggal érte el az engedelmességet, hogy megalázott bennünket. Egyszer előránágált egy másodikost az osztály elé, megragadta a bokáinálfogva, és le s fel rágta, miközben agt mondta, hogy most rágga ki belőle a gonosgt. Minden reggeli áhítat alkalmával elmormolta Jeff: Maradjatok szelídek. A tökéletes engedelmesség tökéletes hitet fog szerezni nektek. Azután adott egy listát ag új szabályokról, aminek engedelmeskedni kellett. Égek ilyenek és ehheg hasonlók voltak: nem lehet csíkosat vagy pirosat hordani. Voltak olyan napok, amikor nem volt sgabad ennünk. Naponta változtatta a szabályokat, hogy folyamatosan félelemben tartson minket. Ag egyik rendíthetetlen sgabály ag volt, hogy a lányok nem beszélhettek a fiúkkal. Ha valamelyikre ránéztél, vagy rámosolyogtál, akkor te voltál Jegabel, a megvetett nő. Mivel én mindig nézelődtem és mosolyogtam, állandóan bajba kerültem. Néha Jeff a hátam mögé sompolygott, megragadta a nyakamat, és úgy súgta a fülembe: Ugye alázatosan viselkedsz? Ég mindig borzongást váltott ki belőlem. Tudta, hogy elvesztettem a hitemet? Amikor tigedikes voltam, Katie és én kis vígicsatát kezdeményeztünk egy pár fiúval ag ivókútnál. Valaki elmondta a viselkedésünket, és úgy tűnt, megbocsáthatatlan bűnt követtünk el. Katie hirtelen el is tűnt. Agt pletykálták róla, hogy megkapta a végétést a hágasságba, 15 éves volt ekkor. Egy öregemberhez adták feleségül, akit addig soha nem is látott. Engem a továbbiakban kigártak, mint egy megvetettet, de nem foglalkoztam vele. Továbbra is megpróbáltam sgelid maradni. 64 Sárospataki Füzetek 2011/3
