Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - Mormonok a XX-XXI. században

A „MORMON EGYHÁZ" FENOMENOLÓGIAI ÉS SZÓTÉRIOLÓGIAI BEMUTATÁSA ták a várost. Joseph Smith-t az egyház tagjai mártírrá nyilvánították, és Jézushoz hasonlították, akit szintén prófétájuknak ismertek el. Ezzel a mormon egyház meg­tette az utolsó lépést legitimációja felé. Joseph Smith helyébe új vezetőként Brigham Young lépett, aki idővel a legmeghatározóbb jelentőségű elnöke lett a közösségnek.2 Több forrás utal arra, hogy Joseph Smith nagy érdeklődéssel fordult a szabad- kőművesek felé: ő maga is ismerte a szabadkőművesek irodalmát, és követői közül számosán szabadkőművesek voltak, sőt 1842-ben Nauvooban ő is csadakozott a helyi páholyhoz. Joggal merül fel a kérdés: miért érezte Smith szükségét annak, hogy vallásalapítóként ehhez a szervezethez csatiakozzon? Maga Smith azt a ma­gyarázatot adta, hogy meg akarta tudni, mennyire távolodtak el a szabadkőművesek az ősi keresztény rituáléktól, amelyeket a mormon vallás eredeti formáiban őrzött meg. E. Cecil McGavin szerint a szabadkőműves tagság egyfajta társadalmi rangot, elfogadottságot és így az asszimiláció első lépését jelentette a „szentek” számára, ami a fiatal vallási csoport egyháziasodásának egyik legfontosabb feltétele és jele volt. Ezen kívül ez a közösség presztízst, védelmet, hatalmat, kapcsolatokat és szö­vetséget is jelentett, amire akkoriban nagy szüksége volt a vándorló vagy inkább menekülő mormon közösségnek. A szabadkőműves szervezetek népszerűsége olyan nagy volt a „szentek” körében, és már Nauvooban olyan sokan kívántak csat­lakozni a mormonok közül, hogy külön páholyt kellett szervezni számukra. A kez­deti felhőtlen viszony a két csoport között azonban a mormonok részéről 1844- ben a próféta és testvérének halála után megromlott.3 Ennek konkrét oka a Smith testvérek meglincselése volt. Amikor a feldühödött csőcselék megtámadta a börtönt, ahol a két férfi raboskodott, Joseph Smith az ab­lakhoz ment, és többször leadta a titkos szabadkőműves vészjelet, de senki sem sie­tett megvédeni őt szabadkőműves testvérei közül, sőt ők is a támadók között vol­tak. A szabadkőművesek megszegték fogadalmukat, nem siettek életveszélyben le­vő társuk segítségére, mi több, ők maguk is részt vettek megölésében - ez olyan bűn volt, amit a mormonok soha sem felejtettek el, de amitől a szabadkőművesek mindig is elhatárolták magukat. De miért akarták volna a szabadkőművesek megöl­ni két társukat? Miért akartak hirtelen megszakítani minden kapcsolatot a mormo­nokkal? Ezekre a kérdésekre két, egymáshoz nem közvetlenül kapcsolódó jelenség­ben találhatjuk meg a választ.4 Az egyik ok világi jellegű volt: a politikai és gazdasági hatalmi harc. 1840 és 1844 között közel tízezer mormon lakos költözött Nauvooba és a város környéké­re, és ez alatt a néhány év alatt sikerült megszerezniük a gazdasági hatalmat, amely­hez egyre jelentősebb politikai és társadalmi szerep társult. A mormonok birtokába tartozott többek között: szálloda, számos malom, szerszámgyár, porcelángyár; kü­lönféle szervezeteik működtek, és hozzákezdtek egy egyetem megszervezéséhez is.5 1842 és 1844 között több mint ötszáz új tag csatlakozott a nauvooi és környékbeli szabadkőműves-páholyokhoz — mindannyian mormonok. A Nagypáholy nem néz­te jó szemmel ezt a hirtelen és jelentős változást; attól tartott, hogy a mormonok politikailag és vallás tekintetében is uralni fogják nemcsak a környezetet, hanem a 2 Ua. 42. 3 McGavin: Mormonism and Masonry, 8. 4 Uo. 5 ARRINGTON —BlTTON: The Mormon Experience: A History of the Latter-Day Saints, 68. 2011/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 59

Next

/
Thumbnails
Contents