Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - A mormon egyház tanításai
RÁCSOK ANDRÁS Pál figyelmeztetése, intése a Fii 2,12-ben, hogy „félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket” nem ugyanaz, mint a „félelemmel és rettegéssel szerezzétek meg üdvösségeteket”. Pál kitartásra akarta bátorítani a filippieket, a 13. vers pedig egyértelművé teszi, hogy Isten az, aki a jót munkálja bennünk, nem pedig mi. Jakab állítása pedig, hogy a hit cselekedetek nélkül halott, az egész könyv üzenetének fényében értendő, ami arról beszél, hogy az igazi hit cselekedetekben is megnyilvánul. Az lPét 3,19-20 azt írja: így ment el a börtönben levő lelkekhez is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Ez nem azt jelenti, hogy Krisztus az alvilágban is prédikálta a megváltást a halottaknak. Hogy megértsük ezt a verset, látnunk kell, hogy a vershez szorosan hozzátartozik a 18. vers vége, Lélek szerint. Lélek szerint ment el Krisztus prédikálni, a Szentlélek szólt Nóé által azokban a napokban, amikor Noé bárkát készített, és azok az emberek, akik hallgatták, még akkor éltek. C. A Biblia Jé%us Krisztus engesztelő áldozatáról és a megváltásról A Biblia egyértelműen elmondja, hogy Krisztus áldozata helyettes áldozat volt a világ bűneiért. Jézus Krisztus Isten, aki ember képében eljött, hogy megbékítse a világot magával (2Kor 5,18-19; Fii 2,6-8) Ez a békítés Jézus Krisztus vére által teljesedett be (Róm 5,10). Krisztus engesztelő áldozata helyettesítő áldozat, a bűnösökért (Ézs 53,4-12; Máté 20,28; ljn 2,1-2). Krisztus a tökéletes áldozat, mert bűntelen volt, és nem kellett megtisztulnia semmitől (2Kor 5,21; Zsid 4,15; 7,26). A mi vétkeink büntetését vette magára (Gál 3,13). Az engesztelés a kereszten teljesedett be, nem pedig a Getsemáné kertben, ahol Krisztus elhordozta a mi bűneinket (lPét 2,24). Krisztusban az engesztelés egyszer és mindenkorra megtörtént (Zsid 7,27). Az engesztelésben áron megvétettünk (lKor 6,20; 7,23). Az engesztelés a Jézus Krisztusba vetett hit által lehet a miénk (Róm 3,25; Zsid 9,14). Az ember hit által, kegyelemből igazul meg (Ef 2,8-10). Az ember nem a maga igazságáért vagy cselekedeteiért váltatik meg (Ef 2,8; Tit 3,5). Aki hisz Jézus Krisztusban, az üdvözül (Jn 3,16; 20,31; ApCsel 16,31; Róm 3,22; 10,9-10; ljn 5,13). Az üdvösség pedig Isten munkája, amiben megújítja az embert a Krisztus vére által (Tit 3,5):- A bűneink megbocsáttatnak (ljn 1,9).- Megigazulunk Krisztus által (Róm 3,24; 5,1).- Megújulunk, újjászületünk (Jn 3,3; 2Kor 5,17; Ef 2,8).- Megszentelődünk, szentek leszünk és Istennek elkülönítettek (lKor 1,2; IThessz 5,23). A keresztyének a mennyországot öröklik:- A halál után Isten színe elé kerülünk (Fii 1,23; 2Kor 5,6).-Jézus helyet készített az övéinek (Jn 14,2).- Egy életformát készített nekünk az Úr (2Kor 5,1).- Ott leszünk örökkétartó örömben Krisztussal (Jel 21,l-7).81 8> Ua. 69-70. 50 Sárospataki füzetek 2011/3