Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - A mormon egyház tanításai
A „MORMON EGYHÁZ” FENOMENOLÓGIAI ÉS SZÓTÉRíOLÓG 1AI BEMUTATÁSA Egy másik eset is jól jellemzi Joseph Smith különös alakját, és személyi kultusza kudarcainak sorozatát, miszerint egy alkalommal kiállítási tárgyakat vittek Kirtland- en keresztül. Az egyiptomi műkincseket hordozó, mivel hallott Smith egyedülálló fordítási képességeiről e nyelv területén, megkereste őt, hogy hátha segítséget kérhet egy-két papirusz értelmezésében. Smith felbuzdulva azon, hogy saját képességeit bizonyíthatja, több mint kétezer dollárért megvásárolta a papiruszt. A megvásárolt iratból aztán egyiptomi ábécét és nyelvtani szabályokat alkotott, amit mennyei kijelentés is megerősített. A lefordított irat később, vélt tartalma miatt, az „Abrahám könyve” (The Book of Abraham) címet kapta és a Mormon könyvének is része lett. Ezt az iratot állítólag a nagy chicago-i tűzvész elpusztította, de 1967- ben mégis nyomára bukkantak és a Metropolitan Múzeumban helyezték el. Gyors fordítás után megállapították, hogy inkább egyszerű, szokásos temetési formulákat tartalmazott a szöveg, semmiféle tartalmi egyezést nem mutatva valamiféle Ábrahám könyvével.41 Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést, hogy Smith-nek miért volt „olyan fontos” a reform-egyiptomi nyelven írt aranytáblákat „visszajuttatni” Moroni kezébe. Talán a legjelentősebb esemény a kirdand-i tartózkodás alatt a templomépítés volt. 1836-ban mintegy háromévi tervezgetés és kemény munka után márciusban felavatták az első mormon templomot. Gibbons, mormon történész szerint az egyháztörténelemben még soha nem tapasztalt mértékű lélek kiáradás történt ezen a templomszentelő alkalmon. Természetesen ez azt is jelentette, hogy a templomszentelésen mennyei fények jelentek meg, isteni hang hallatszott és Smith maga, egyedül látta, hogy angyalok látogatják meg a templomot. Emellett sokan prófétál- tak és nyelveken szóltak.42 Valószínűleg a kirdandi tartózkodás utolsó mozzanata az 1836-os bank alapítás volt. Nem kívánok ennek részleteibe belemenni, csupán annyi tartozik a tárgyunkhoz, hogy Smith önálló bankot alapított, amely saját nyomtatott bankjegyekkel rendelkezett. Ezt bár tiltották, mégis használatba került. A problémát inkább az okozta, hogy a bankot vezető Smith és társasága egy idő múlva felmondtak mint banki tisztviselők, és az egész üzlet csődbe ment. Emiatt sokan azt mondták és gondolták, beleértve sok mormon hívőt is, hogy az egész ötiet Smith személyes vagyonának gyarapításáért volt kigondolva. Smith-nek emiatt bujdokolnia is kellett.43 Missouri, Sión földje A botrányok és a zavaros gazdasági ügyek miatt eközben már nyugatra kellett húzódniuk. Az új célt Missouri jelentette. Az aranytáblák népe azonban mindig össze- férhetedenséget mutatott a környezetével. így volt ez Missouriban is, ahol azok a telepesek, akik különösen is hajlottak a túlzott értelemben vett függetienségre és individualizációra eleve gyanúsak voltak. Gibbons szerint a probléma gyökere sokszor abban volt, hogy a mormonok gyorsan és nagy tömegben érkeztek, furcsa és megalkuvást nem tűrő hitükkel, erőszakos térítéseikkel megzavarták a lakosságot. 41 HANSEN: Mormonism and the American Experience, 31. 42 SMITH (JR.): History of the Church of Jesus Christ of Latter-Day Saints, 428. 43 Newell-Avery: i.m. 62-63. 2011/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 17