Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - BÁLÁM TÖRTÉNETE - Beszélgetés egy emberről, aki a gonoszság jutalmát kedvelte

Ba)usz Ferenc igehirdetései tett az útja elé. Nem fogadja el Isten figyelmeztetéseit. Ez már a negyedik lépés, amellyel elhagyván az egyenes utat, még messzebb került Istentől. Bálám életének ez a tanulsága, hogy bármilyen közel él valaki Istenhez, ha nem veszi észre a Kísértő csapdáját, és Isten tanácsa helyett a saját szíve kívánságait kö­veti, menthetetlenül elszakad az Úrtól. Vállalnia kell annak a következményeit is. Ezért mondja az apostol: ,^4ki áll, vigyásgon, hogy el ne essék” (lKor 10,12). Beszélgetés egy emberről, aki a GONOSZSÁG JUTALMÁT KEDVELTE TEXTUS: 4MÓZ 22,36-24,25 B álám tehát az ígért jutalom reményében elindult Bálák követeivel. Hamaro­san megérkeztek a határra. A király megadta neki a legnagyobb megtisztelte­tést, elébe ment egészen a határig. Némi szemrehányással fogadta a prófétát: Már többször hívattalak téged, miért nem akartál jönni? Azt hitted, hogy nem tud­lak megjutalmazni? Bálám szívében még nagyon frissek voltak az úti élmények, ezért volt a válasza is nagyon óvatos és bizonytalan: Látod, hogy eljöttem hozzád! De nem szólhatok magamtól semmit, csak azt mondhatom, amit az Isten (ponto­sabban valamely lohím) ad a számba (38). I. Mikor megérkeztek, a király áldozatot mutatott be és az áldozati húsból küldött Bálámnak és a kísérete többi tagjának is. Másnap reggel aztán a király magával vitte Bálámot egy Baál magaslatra — pontosabban egy magaslaton lévő Baál kultuszhely­re —, ahonnan láthatta Izrael népének egy részét, hogy itt mondja el a szokásos va­rázsrituálét. Itt, a hegyen Bálám és a király áldozatot mutattak be, aminek a végén Bálám otthagyta a királyt, és elment abban a reményben, hogy talán lesz találkozása az Úrral, Izrael Istenével. Úgy gondolta, hogy amit majd láttat velem, azt elmon­dom neked. Ilyen értelemben szólott a királyhoz és fölment a hegytetőre. Az ókorban mindenki tudta, hogy a legegyszerűbb cselekmény is, mint például a sorsvetés, mágikus varázslássá változhat, hogyha többszörösen megismétlik a siker reményében, vagy addig folytatják, amíg nem sikerül. A szentíró a követke­zőkben Bálámnak és a királynak ezt a pogány szemléletét akarta nevetség tárgyává tenni. A megismétlődő átokmondásokat, a másál-okát5 tehát nem szabad variációk­nak, vagy parallelizmusoknak tekinteni. Tendenciózus ez a mondásfűzér, mert ez a vallásos gondolat tükröződik benne. Bálám tehát azt remélte, hogy áldozat bemutatásával kikényszerítheti, hogy Jah­ve találkozzon vele. A szentíró szerint Jahve így nem található meg. Ismét Bálám 5 A másál ebben az összefüggésben nem tanító jellegű mondást, beszédet jelent, mint ahogyan az ószövetségi bölcsességirodalomban általában, hanem a prófétai igehirdetés körébe tartozó beszé­det, ihletés vagy látomás által megértett kijelentést. 208 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2

Next

/
Thumbnails
Contents