Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - AZ ÉRCKÍGYÓ - Az érckígyó
AZ ÉRC KÍGYÓ (Mk 10, 27). Hinni kell Jézusban! Péternek egyszer azt mondta a viharos tengeren: „Jövel” (Mt 14,29). Péter erre a szóra elindult a viharos tengeren. Az elnyeléssel fenyegető víz olyan lett számára, mint a szilárd szikla. Talán még kopogott is, mint a kemény föld a saruja alatt. így lehet Jézus szavára építeni! A bajt hozó fémből való képe egyébként ugyanúgy távol tartotta a bajt hozót, mint abban a másik történetben a fíliszteusoktól távol tartotta a fekélyeket a fekélyformájú arany (lSám 6,4 kk.). Az elbeszélés költött legenda lehet, amely a 2Kir 18,4 szerint a templomban lévő kígyóbálványt szeretné ártadan dolognak feltüntetni. Ha valamit mégis bizonyítani akar a n'hustán tulajdonságaiból,13 az akkor arról tanúskodik, hogy ez a kígyó valami gyógyító démonnak a bálványa lehetett, aminek tehát eredetileg semmi köze nem volt Jahvéhez. Josephus Flavius, a történetíró nyilván ezért nem említi. Holzinger a Kautzsch-Bibliában ezt írja: ,^4-Z író másként ítéli meg a jeruzsálemi Nethusánt, mint a bételi bikaképet, sőt kegyelmi eszköznek tünteti fel, amelyet Móges idejében egy bizonyos szorongatott helyzetben maga Isten ajándékozott. Az író ezgel júdeai volta mellett tanúskodik. Nem valószínűtlen, hogy éppen ez az enyhe megítélés az oka annak, bog Ezé kiás összetörette a bálványt. ”14 A kígyóbotok mint isten-szimbólumok Babilonban és Egyiptomban is megtalálhatók voltak. Gressmanntól tudjuk, hogy egy kis bronzkígyót Gezerben is találtak, ami valószínűleg amulett lehetett (A kígyók tiszteletéhez ld. lKir 1,9 [kígyókő]; Neh 2,13 [sárkányforrás]). „Hog vitte oda az anya megmart germekét, a fiú hajlott öreg apját, bogán fáradozott a testvér, a barát, a rokon, hog megmart övéinek lehetségessé tege az igéretteljesjelképre való feltekintést” (Dachsel). „Amiképpen felemelte Mózes a kígót a pusztában, akképpen kell az Emberfiának felemeltetnie. Hog valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legen. így olvassuk a János evangéliumában (3,14-15). 13 Eredetére nézve nincs egységes, tiszta kép előttünk. Van, aki a mózesi korba helyezi vissza az eredetét. Eszerint a frigyládát oltalmazó kígyóábrázolás lehetett, vagy sziro-föníciai Esmun jelkép. Van, aki dávidi korból származó eredetre (Dávid-házának totem szimbóluma; vagy a kálebiták katonai jelképe), megint más egyiptomi (kígyóbot ld. 2Móz 4,1-5 stb; szakrális, királyi szuverenitás jelképe; Renenutet istennő kultuszára utalhat, akinek Salamon idején jeruzsálemi tiszteletéről vannak emlékek) hatásra gondol. Találunk olyat is, aki úgy képzeli, hogy babiloni (védelmező, elhárító hatalmasság képe), kánaáni (ősi kígyótisztelet maradványa; jebuzeus szentély kultuszi képe), ismét más vélemény szerint föníciai (Esmun isten kígyóbotja) hatásra honosodott meg Izraelben az érckígyó. Minderről részletes, bibliográfiát is tartalmazó összefoglalást találunk Fabry szócikkében (in: Botterweck, G. Johannes & Ringgren, Helmer: Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament, Band V., Verlag W. Kohlhammer Stuttgart, Berlin, Köln, 1986. 407., ld. még Jirku, Anton: Altorientalischer Kommentar zum Alten Testament, A Deichertsche Verlagsbuchhandlung Dr. Werner Scholl Leipzig- Erlangen, 1923. 176.). A n'hustán kánaáni átvétel lehet, amit visszamenőleg érvényesítettek a pusztai vándorlás idejére, amikor Izraelnek ténylegesen dolga volt kígyóval. Az Izrael hitétől idegen vallási elem élét elvették azzal, hogy nem istenséget láttak benne, hanem Istenük szabadító beavatkozásának jelét. Mivel azonban a templomban való jelenléte a későbbiekben mégis több volt, mint történeti emlék, eltávolítására sor került. 14 Kautzsch, E. & Bertholet, A.: Die Heilige Schrift des Alten Testaments, Bd. I., Verlag vonj. C. B. Mohr (Paul Siebeck) Tübingen, 1922. 234. 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 195
