Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ANYÁK NAPJÁN - Tiszteld atyádat és anyádat!
Tiszteld atyádat és anyádat! TEXTUS: 2MÓZ 20,12 ^ ^ Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a%on a földön, amelyet a^ Úr, a te W W Istened ád tenéked." Ma egy kedves kötelességnek kell eleget tennünk. r r Anyák napja van, és nem lenne szép tőlünk, ha nem kötnénk egy csokrot az emlékezés és a hála virágaiból, hogy lélekben átadjuk az édesanyánknak. Az anyák napja keletkezésével kapcsolatban érdemes néhány tudnivalót rögzítenünk. Tudja-e valaki, hogyan keletkezett az anyák napja? A század elején az amerikai Philadelphiában élt egy leány, Jarvis Annának hívták.1 Édesanyja halálának az első évfordulóján beszélni kezdett a barátainak arról, hogy minden édesanya megérdemelne egy napot, amikor különösebben is rágondolnának. Ha még életben van, örömet szereznének neki a gyermekei, ha pedig már elköltözött, ünnepet szentelnének az emlékének. A tervének hamarosan sokakat megnyert úgy, hogy 1906-ban már egész Philadelphia városa megünnepelte május második vasárnapját. Ezzel azonban nem elégedett meg. Ezer és ezer levelet írt befolyásos embereknek, míg végül 1913-ban a washingtoni kongresszus is magáévá tette az eszmét, és május második vasárnapját rövidesen nemzeti ünneppé nyilvánította. Ahogy az amerikai törvény szövege mondja: „odas^entelvén e^t a világon a legjobb anya, a te anyád emlékének. ” Innen jött át az anyák napja Európába. Ha valaki ezen a napon becsületesen visszagondol az édesanyjára, bizonyára titokban egy könny is megjelenik a szemében. Vannak ezek között bűnbánó könnyek. Bocsánatot kérő könnyek, adósságot törlesztő könnyek, halott anyát sirató könnyek. De abban mind megegyeznek, hogy utánuk az embernek könnyebb. Mintha ma egy nagy, láthatadan vetélkedő indulna. 1 Anna Jarvist (1864-1948) tekinthetjük az anyák napja ünnep megteremtőjének, noha a történelem során évezredek óta volt igény és többféle kezdeményezés arra nézve, hogy az esztendő egy napján megemlékezzenek az édesanyákról. Az ókori görögök Rheát — Gaia (Nagy Földanya) és Uranos leánya, akinek saját testvérével, Kronosszal való nászából istenek születtek: Hestia, Demeter, Héra, Poseidon és Zeusz — tekintették az istenek anyjának. Az iránta megnyilvánuló kultuszban helye volt az édesanyák iránti tisztelemek is. A XVIL században Angliában a húsvétot követő negyedik vasárnapon emlékeztek meg az édesanyákról. Széleskörű, nemzetközi elfogadtatása azonban mégis Anna Jarvis nevéhez kötődik. Édesapja metodista lelkész volt. Két évvel édesanyja halála után (1907) emlékező istentisztelet tartását kezdeményezte, majd erőfeszítéseket tett szélesebb körben is az anyák napja megünneplésére, amire egy évvel később szintén istentisztelet keretében sor is került. Az igehirdetés után ötszáz szál fehér és piros szegfűt osztott szét a résztvevők között, édesanyja kedvenc virágát. A fehér a már nem élő, a piros a még élő édesanyák tiszteletét fejezte ki. Az anyák napját hivatalosan 1914-ben ismerték el. Az ünnephez tapadó üzleties jelenségek ellen harcolt, annyira, hogy később el akarta érni az anyák napja megünneplésének törvény általi megtiltását. Ezt a keresetet azonban a bíróság elutasította. Egy anyák napi ünnepség megzavarása miatt börtönbüntetésre ítélték. Öregotthonban, szegény emberként halt meg. Szomorú epizód, hogy az idősotthon üzemeltetését egy olyan virágkereskedés vette át, amelyik ellen sokat küzdött. Az Egyesült Államokban 1872-ben ünnepelték először, Európában pedig az első világháború után terjedt el. Magyarországon 1928-ban betagolták az iskolai ünnepélyek közé. Megünneplésének időpontja eltérő. Van, ahol más ünneppel kötik egybe (pl. Angliában böjthöz), sok országban pl. május második vasárnapján, nálunk május első vasárnapjára esik. 2011/2 Sárospataki Füzetek 173
