Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - JÁKÓB TÖRTÉNETEK - Jákób a Jabbók révénél

mással. Csak harc van és sötét éjszaka. A szöveg olyan tömör és olyan költői, hogy szinte azon gondolkodik az ember, hogy hús-vér emberrel harcol-e Jákob, vagy csak szimbolizált lelkiismereti tusakodás ez. Luther azt mondja, hogy Jákob Krisztussal tusakodott. De hát honnan tudta volna ezt világosan az egykori szövegíró? Ekkor következik a csípőcsont kifordítása. Orvosok véleménye szerint az em­ber testén ez az a pont, aminek sebesülésével az egész test mozgásképtelenné válik. Jelképesen azt jelenti ez, hogy Isten összetöri a bűnös embert, hogy újat teremtsen helyette. VI. v4 leleplezés A hatodik tanítás arról szól, hogy Jákobnak ahhoz, hogy új élete legyen, le kell lep­leznie önmagát. Az Ismeretlen megkérdezte tőle, mi a neve (27). Jákobnak vallani kell, nem bemutatkozni. Amikor kimondta, hogy Jákob a neve, bevallotta magáról, hogy csaló. (Hiszen ez a neve jelentése.) Most szolgáltatta ki magát egészen Isten­nek. Mert abban az időben, aki a nevét megmondta, az kiszolgáltatta, átadta a maga lényét egészen a másiknak.9 A Sátán ezt a megvallott lényeget akarta titokban tarta­ni Jákobnál is, nálad is, nálam is. Jézus Krisztus azonban felfedi, mint egykor a ga- darai megszállottnál: Mi a neved? Légió a nevem (Mk 5,9). Szóval vállalni kell. Nem megy másképp. Ez az új élet ára. Istennel igazán talál­kozni csak így lehet. Az ismeretien valaki a megvallott nevet és a lényeget elvette. Adott helyette új nevet és ezzel új életet. Az Izrael név azt teszi, Isten küzd. Kicsit különösnek látszik, hogy nyomorékká ütve, megalázva, kiszolgáltatva történik vele ez a változás. De hát Istennél ez mindig így van. Az ő ereje a mi erőtlenségünk által végeztetik el, s elég nékünk az ő kegyelme (2Kor 12,9). A csaló tehát megszűnt, és Isten harcosa elindult az új életbe. Mai nyelven úgy mondhatnók, hogy Jákob bűnbocsánatot kapott és új életet. O így foglalta össze az élményt: Láttam Istent. Istent látni ezek szerint azt jelenti, hogy Isten lehajol ah­hoz, aki egészen az ő kezében van és halált érdemel, azt felemeli, és megbocsát ne­ki. Istent látni azt jelenti, elfogadni a megbocsátását. Istent látni, ma azt jelenti, felnézni a keresztre, és látni rajta Isten Fiát, akiben bűnbocsánatot kaptunk. Ez által a Jézus Krisztus által számunkra is van új élet és reménység. Bajusz Ferenc igehirdetései igének a magyarázatakor. Először, hogy Jákob tusakodik egy angyallal a Jabbók patakjánál. Másod­szor, Jákob egyedül van, védtelen, segítségre sehonnét sem számíthat. Egy férfiú tusakodott vele. A harc olyan, mint egy rablótámadás, vagy mint egy gyilkossági kísérlet. Jákobot váradanul és megle­petésszerűen éri az eset. Harmadszor, a férfiú mint a rabló nem várhatja meg a hajnalt. A támadó — mint rabló - el kell, hogy rejtse a kilétét, nevét sem árulhatja el. Mindhárom vonás - egyedüllét, vá- radan támadás, a támadó kilétét titok fedi — megfelel a vallásokban világszerte előforduló mozzana­toknak. Egy gonosz démon megtámad egy embert, hogy bántalmazza. Az Újszövetségben betegsé­get okozó gonosz lélekként, Jákob történetében pedig egy éjszakai vagy/és folyami démonról van szó, akinek a képzete talán a Jabbók révén történő éjszakai átkelés veszélyességével függhetett ösz- sze. A küzdelem az áldás megszerzéséért folyik. Gondolhatunk ennek kapcsán az áldás ősi vallás- történeti értelmére, hogy annak továbbadásakor tulajdonképpen az illető (istenség) hatalma is át­adódott. Az áldás megszerzése nem önmagáért történt, hanem azért, hogy hasonló eset Jákobbal ne fordulhasson elő többé (ld. BK. 1/2. 629.). A történet vallástörténeti szempontból több ponton egybevethető a cmx interpretumnak számító 2Móz 4,24 kk.-ben leírt történettel. 9 Ld. all. lábjegyzetet a 146. oldalon. 142 SÁROSPATAKI FÜZETEK 201 1/2

Next

/
Thumbnails
Contents