Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ÁBRAHÁM-TÖRTÉNETEK - Hogyan pusztult el Somoda?
JÁKÓB-TÖRTÉNETEK ne zuhanjon, és maga alá ne temesse a bűn lármázó és hivalkodó népét. Ábrahámmal való társalgásában az Úr ráállott a szeretet bátortalan árlejtésére, és még azt is megígérte, hogy akkor is megkegyelmez Sodornának, ha csak tíz igaz találtatik benne. Éppen ezt kellett megállapítani. Ezért küldött két angyalt a maga képében So- domába, hogy az Isten igéje szólaljon meg általuk. Olyan tisztelet illeti meg őket, mint küldőjüket. Meghatározott megbízással mennek, de a megbízáson belül teljes hatalmuk van arra, hogy az isteni rendelet szellemében cselekedjenek. Nevezhetjük ezeket az angyalokat Isten szent embereinek, prófétáknak, evangélistáknak, apostoloknak, de bárminek nevezzük is őket, az a küldetésük, hogy Isten gondolatát, üzenetét szólják, döntését, ígéretét hirdessék, hogy tehát Isten igéje szólaljon meg belőlük. Amit az anyaszentegyház a maga tanítói hivatalában végez, azt végzik most kivételes felhatalmazás alapján az angyalok Sodomában. II. A befogadott ige Este van, amikor megérkeznek. Amint belépnek a város kapuján, egyszerre kiderül, hogy ki Isten ellensége, és ki a barátja. Az ige mindig ezt az eredményt éri el. Amint megszólal az igehirdetés, kétfelé válik a világ. Egy kicsiny része Isten mellé áll, a másik szembefordul vele. így történt ez Sodomában is. Lót, a város egyeden igaz embere felállott a város kapujában lévő kőpadról, elébe ment a két angyali idegennek, arccal a földre borult eléjük, és meghívta őket magához szállásra. Az angyalok szabadkoztak. Tudták, hogy az ige nem zárkózhatik falak közé, tudták, hogy az utcákon, a nyilvánosság piacán van a helyük, de Lót szinte szent erőszakkal kénysze- rítette őket magához (1-3). Hogy az angyalok vonakodását jobban megértsük, vizsgáljuk meg, hogyan jutott Lót Sodomába. Lót, Hárán fia, Táré unokája (lMóz 11,27) sokáig együtt élt a nagybátyjával, Ábrahámmal. A kánaáni éhínség idején együtt menekültek Egyiptomba. Mikor később nyájakban meggazdagodva visszatértek, pásztoraik versengése folytán meg kellett osztozniuk Kánaán déli részén. Lót, akinek Ábrahám nagylelkűen átengedte a választást, önző módon a Jordán völgyében, a mai Holt-tenger déli medencéje helyén lévő termékeny síkságot választotta lakóhelyül. Mit sem törődve azzal, hogy e gazdag vidék laza erkölcsű lakosai reá és családjára is megbélyegzőén hatnak majd. Kezdetben Lót a nyájaival Sodomáig táborozott csupán (13,12), de később úgy gondolta, hogy magával és családjával is jót tesz, ha beköltözik Sodomába. A vagyonos jövevény előtt hamarosan megnyílt a város kapuja, és amikor a két angyal megérkezett Sodomába, Lótot már Sodoma kapujában ülve találták (1). Keleten a kapu az elöljáróság helye volt. A városkapuk boltozata alatt kétoldalt a kőpadokon ültek a város vénei, az elöljárók, ide jöttek tehát az emberek hivatalos ügyeik intézésére, üzletek kötésére, meg aki arra is ráért, a legújabb hírek megbeszélésére. A kapuban ülő Lót tehát Sodomában tekintélyes ember lett, aki a város legelőkelőbb helyén, a legbefolyásosabb emberek között mutogatta magát (23,10; 2Sám 15,2; Ám 5,10; Jób 29,7). Lótra tehát semmiképpen nem vetett jó fényt, hogy itt szokott üldögélni Sodoma kapujában, mert mindez azt jelentette, hogy Lót nemcsak nyugodtan lakott, hanem jól is érezte magát az erkölcstelen városban, sőt még a sodo- maiakkal rokonságra is kész lett volna lépni. Annak pedig ára van, ha valaki így előbbre jut, érvényesül, és jól érzi magát a világban. 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 113
