Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Készíts magadnak bárkát!
Bajusz Ferenc igehirdetései A héber qinnim,76 amit a Biblia rekesztéknek fordít, Egyiptomból kölcsönzött szó. Azt a papirusz rostot jelölték vele, amellyel a csónak deszkái között a fugákat tömi tették. Tehát így is fordíthatnánk, hogy „rost tömítéssel csináld a bárkát” (6,14). Először a fa, aztán a tömítés, végül a szurok. Pontosan úgy, mint a babiloni özönvíz mondában vagy a vízre kitett Mózes kosarában (2Móz 2,3). A bárka méretei arra tanítanak bennünket, hogy ha már megfordította Isten az utunkat, nem hagy magunkra. Igaz, hogy nem cselekedetekből tartatunk meg — mint az efézusi levél mondja (Ef 2,9), de cselekedetekre, hogy azokban járjunk. Életünk cselekedetei ki vannak mérve, amiket Isten elvár tőlünk. Ezeket kell elvégeznem és nem mást. Lehet, hogy te egyébként nagyon jó dolgokat csinálsz, de ha nem azt csinálod, amit Isten rád bízott, haszontalan és használhatatlan szolga vagy. Hiába épített volna bárkát, ha nem úgy építi, ahogy azt Isten megszabta, nem lett volna kedves Isten előtt. Lényegtelen dolognak látszik ez, de nézzük csak meg közelebbről. Azt olvassuk például, az ablakot felül csináld és ne alul (6,16). A héber ohar szó hapax legomenon, csak itt fordul elő a Bibliában. Nem tudjuk mit jelent pontosan, fénynyílást vagy tetőt (8,6. !3).77 Azt sem tudjuk, mit jelentett ez a bárka szellőztetése vagy megvilágítása szempontjából. Csak azt tudjuk, hogy az alacsony ablakon keresztül Noé láthatta volna a vízben fuldokló és vergődő világot. Isten némely dolgokat el akar zárni a szemünk elől. Ezért mondja néha, ne nézz hátra, mert valami olyan rémületest látsz, amit soha többé nem lehet kitörölni az emlékezetedből. Aki mégis hátranéz, az a rémülettől sóbálvánnyá változik (lMóz 19,26). Máskor három órányi sötétséggel takarta el a csúfolódó és gyönyörködő emberek szeme elől az ő szenvedő Fiát (Mt 27,45). Ne kérdezősködj tovább, jól van ez így. Fent az ablak. Azt jelenti ez, csak felfelé szabad nézni. A legtöbbünk élete azért van tele félelmetes dolgokkal, mert nem úgy csináljuk pontosan, ahogyan Isten előírja. 4) Akik nevetik... A bárkaépítés, az Istennek való engedelmesség persze értelmetlen és nevetsége vállalkozás ebben a világban. Mert a világ a felette elhangzó ítéletből nem sejt 76 A szöveg értelmezése kapcsán volt kísérlet arra, hogy qinnim helyett qáním-ot vokalizáltak. A qánce ‘nádat’ jelent (Koehler, Ludwig & Baumgartner, Walter: Lexicon in Veteris Testamenti libros, E. J. Brill Leiden, 1958. 843. k.). Ha ezt a változatot vennénk alapul, úgy kellene értelmezni szövegünket, hogy Noé valamiféle nádszövetet készített volna. Ehelyett azonban helyesebb inkább a qen szót alapul venni (plur. qinnim), ami pedig ‘fészket’ jelent. A rost tömítés helyett azt a megoldást támogatjuk, hogy helyiségeket alakított ki az építőmester, melyek mint fészkek oltalmat, biztonságot adtak a megmenekülteknek. A Gilgames eposszal való összehasonlításából is az derül ki, hogy a bárkában hét különböző szint épült ki, melyek a későbbiekben mint valami ‘fészkek’ szolgáltak (XI. 62). Érdekes, hogy az eposzban a megbízatás (XI 24-31) lényegesen rövidebben van leírva, mint a megbízatás kivitelezése (XI 48-86). 77 A régebbi fordítások ‘ablaknak’ fordítják (Vulgata: „fenestram in arca facies...’), a Koehler & Baumgartner szótár ‘tetőnek’ fordítja (Lexicon in Veteris Testamenti libros, E. J. Brill Leiden, 1958. 796.). Raschi azt mondja, ‘megvilágítás,’ másokra hivatkozva pedig egyfelől az ‘ablak’ jelentést említi, másfelől pedig olyan ‘drágakövet,’ amely fényt áraszt szét (in: Bamberger, Selig [übers.]: Ilaschis Pentateuchkommentar, Verlag von George Kramer [Hebräische Buchhandlung] Hamburg, 1928-5688. 19). Keil sem mond a qohar-ra közelebbi megoldást, csupán megemlíti, hogy a pharnem azonos jelentésű a hallón-nal (‘ablak), tehát valami olyan berendezésről lehet szó, ami a fénynek a bárkába való bejutását biztosította, és a világosságot lehetővé tette (in: Keil, Carl Friedrich: Genesis und Exodus, Biblischer Commentar über die Bücher Mose’s, Bd. I. Dörffling und Franke Leipzig, 1861. 93.). 96 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2
