Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Énók - (Halottak napjára)
Bajusz Ferenc igehirdetései 4) Mások szerint a halál a legnagyobb félelem, az engesztelhetetlen gonosz. 5) Vannak, akik szerint a halál szabadulás. Akiknek nehéz az élet, a halálban menekülést látnak. A sztoikusok azt tanították, hogy az istenek az embernek adták az élet adományát, de még nagyobb adomány az, hogy el is veszik tőlük az életet. 6) Ismét mások átmenetnek tartják a halált és nem végnek. Nem az ajtó bezárásának, hanem a feltárásának. 7) Olyan is van, aki a halált csak egy nagy kalandnak tartja. — Amikor a Lusitania05 elsüllyedt 1915. május 7-én, az egyik utas ezt írta: „Miért kell félni a haláltól? Hiszen e% a legragyogóbb kaland a^ életben. ” Egy öreg tudós a halálos ágyán ezzel fordult a barátaihoz: „Gondoljátok meg hogy egy vagy két óra múlva tudnifogom a választ arra, amit égés^ életünkön keresetül kerestünk. ” 8) Végül pedig lehet a halál belépés az Isten közvetlen közelébe. Mint Énóknál. Ha Krisztussal élünk, akkor Krisztussal fogunk meghalni is, és örökre az Úrral leszünk. Szóval az ember nem tudja mi a halál, és ebben a bizonytalanságban fél a haláltól, és ragaszkodik az életéhez. II. Istennel járt De van az igének további tanítása is. Az, hogy a földi élet értékét nem a hosszúsága, hanem a tartalma adja meg. Akármilyen örvendetes is az a sok tudományos erőfeszítés, amelynek az eredménye, hogy állandóan hosszabbodik az ember átlagos életkora, ez azonban még nem minden. Ebben az igeszakaszban a sok egyforma adat között nézzétek, hogy ragyog fel Énók neve! „Istenneljárt. ” Én nem tudom, hogy valósította meg ezt Énók, hogy Istenneljárt. Nem tudom, mit jelentett az akkor gyakorlatban. De nyilván nemigen jelenthetett mást, amit azóta is jelent, hogy Énók hívő életet élt. Jó barátságban, meghitt közösségben volt Istennel. Úgy cselekedett, úgy viselkedett, mint aki tudja, hogy minden helyen és minden pillanatban rajta van Isten szeme. Minden helyzetben Istenre figyelt, tőle kért tanácsot és erőt. Vele beszélte meg a nehézségeket, és igyekezett szavának engedelmeskedve mindent Isten tetszésére és dicsőségére cselekedni. Igen, valami ilyesfélét jelent ma is Istennel járni. Vannak emberek, akik mindenüvé magukkal viszik a gondjaikat, a bánatukat, szerelmüket vagy bosszúságukat, és akármit csinálnak, a sötét gondolatok, amiket a lelkűkben hordoznak, mindenre ráülnek. Valahogy ugyanígy viszi magával a másik ember is mindenüvé az Istennel való kapcsolatát. Istennel jár úgy, ahogy egy öreg ismerősöm, aki annyira komolyan vette ezt, hogy maga mellett mindig szinte láthatóan helyet hagyott Istennek, Jézusnak. Amikor asztalhoz ült, vagy amikor ment az egyszer tűnik a kurta fény szemünkből, s álmunkból sosem ébredünk utána. A.dj hát csókot ezerszer, és ha adtál, adj még százszor, utána ezret adj és százat, s újra csak ezret, újra százat. Aztán majd, ha sok ezreket cseréltünk, akkor összyzavajuk, elfelejtjük számukat; ne akadjon egy gonosz se> sok csókunk, aki tudja és irigyH. ” 65 Liverpoolban tervezett óceánjáró, utasszállító és postaforgalmat lebonyolító hajó volt. Német tengeralattjáró semmisítette meg, mert hadiárut szállított. Mintegy ezerkétszáz utas a tengerben lelte halálát. 84 Sárospataki füzetek 2011/2
