Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Bevezetés az őstörténetek nemzetségtáblázatába

Bajusz Ferenc igehirdetései

b) A második Séth, a „csemete,” Ádám harmadik fia, akit az emberiség Ábelben kioltott és Káinban megromlott vonalának a pótlására ajándékul vettek Istentől a bánatos szülők (4,25), mint az Isten képmásának továbbadását (5,3), amely Káinnál olyan nagyon eltorzult. Figyeljük meg, hogy míg annak idején Káin a fia születését városépítéssel ünnepelte meg (4,17), addig Séth az Isten nevének segítségül hívásával (4,26).

c) A harmadik láncszem Enós. Ez a név magyarul „embert” jelent (4,26; 5,6).61 O kezdte el segítségül hívni az Úr nevét. Az istenség nevének segítségül hívása az ókor nyelvén annyit jelentett, mint a lényének megismerése, kulcs az ő erőiben való részesedéshez, belépés az ő imádatába, elnyerése az Istennel való közösségnek. Tehát Enós az első imádkozó, a kultusz megalapítója. így újra megérdemli az „ember” nevet. Mint aki a becsapott ajtót újra feltöri, és újból irányt mutat. Ezért időzik a nevénél olyan soká a nemzetségtáblázat.

Az 5,1-7-ben a hagyomány egy másik forrásból még egyszer elmondja, az volt az emberiség eredeti célja, hogy Isten képmása legyen. Enós után Kénán következik, ezután Mahaláéi. Ez azt jelenti: „Istent dicsérő.” Tehát ismét felragyog a fényes fonal. Öt követi Járed, majd Enók. Enók a sorban a hetedik (5,21-24), akinek a nevét a Zsidókhoz írott levél a hit hősei között említi (11,5), a Szentírás egyik legragyogóbb alakja. Sok legenda terjedt el róla. Azt mondják, ő volt az első szabó és csizmadia, aki megtanította az embert, hogyan kell az állatbőrökből ruhát meg cipőt készíteni. Ő találta fel a tollat meg az írást, a számolást és a csillagászatot is. Ezekről a kalandjairól szól a neve alatt fennmaradt etióp nyelvű Enók könyve. A legendák elmondják, hogy Enók barátságot kötött a halál angyalával, és három dolgot kért az angyaltól. A bibliai Júdás levele is idéz belőle egy mondást (14-15), ami az eredetiben az 1,9-ben olvasható.

1) Először azt kérte, hogy meghalhasson, azután újból visszajöhessen, és így megtudhassa, milyen a halál.

2) Másodszor azt, hogy megláthassa a gonoszok lakóhelyét, és megtudhassa, milyen a büntetésük.

3) Mindkét kérése teljesült. Ekkor a harmadik kérése az volt, hogy engedjék meg neki, hogy benézhessen a Paradicsomba, hogy megnézze, milyen boldogságban van része az üdvözülteknek. Ezt is teljesítették. De amikor Enók bepillantott a Paradicsomba, soha többé nem jött vissza a földre.

Azt olvassuk róla, hogy Isten színe előtt élt, Istennel járt, és Isten elragadta őt (Sir 44,16; 49,14). Tehát kiszabadult azok közül, akiket az átok megkötözött. Ebből az elátkozott halálvölgyből a tekintetét ismét a menny felé fordította.

61 Az ’«»//jelentése ‘ember.’ Az akk. enésu ‘erőtlent,’ ‘halandót’ jelent, hasonlóan, mint az assz. ensu (v. ö. enésir. ‘erőtlen,’ ‘meggyengített,’ ‘roskatag,’ v. ö. még a bibliai héberben előforduló ’»/ I. gyökkel, és 'ánűs — ‘gyógyíthatatlan,’ ‘elveszett’ melléknévvel). Jóllehet az ’««//régi sémita szó, az Ószövetség régebbi irataiból hiányzik, míg a későbbi, fogság utáni szövegekben gyakran fordul elő. Összesen 42 alkalommal. Ott is költői szövegekben (Jóbnál 18 alkalommal, ami az összes ószövetségi előfordulásnak majdnem a fele.). Hagyományosan azt tartják, hogy a szó az erőtlen, esendő embert jelend, ennek ellenére némely esetekben az 'ádám-mai való parallel előfordulási helyeken azonos jelentésű vele (Zsolt 8,5; 144,3).

80 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2