Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az asszony teremtése
Őstörténetek ten az ember teremtése után is „látta, hogy jó.” Ha pedig jónak teremtette az embert, akkor az ember felelős a cselekedeteiért. Ugye, most arra gondoltok, hogy a valóság éppen ellenkezője annak, amiről beszélek. Az ember nem jó, hanem gonosz. Minél fejlettebb, annál gonoszabb. A görög mondavilágban volt egy ember, aki menet közben sárkányfogakat dobált hátrafelé. Ezekből azonnal harcosok születtek, akik tüstént egymás torkának is estek.49 Ezért írja Vörösmarty Az emberek című versében. ,^4% emberfaj sárkányfog-vetemény!” Nincsen remény! Nincsen remény!” Az valóban igaz, hogy nagyon széttört rajtunk az Isten képe. De azt nem mondanám, hogy nincs remény! Mert egyszer valaki felvette a mi képünket. Mivel gonosz világba érkezett, az istenkép az ő arcán sem volt dicsőséges. Azt mondja a próféta: „Néztünk rá, de a% ő ábrázata nem volt kívánatos” (Ezs 53,2). De mi húsvétkor láttuk az ő dicsőségét is. Szóval van remény... III. A következő mondattal foglalkozzunk most „Nem jó a^ embernek egyedül lenni” (2,18). 1) Azt a bölcsességet, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, már a Prédikátor könyve is ismeri, midőn így tanít: „Sokkaljobban van dolga a kettőnek, hogy nem egynek. Mert ha elesnek is, a% egyik felemeli a társát, jaj pedig a% egyedül valónak, ha elesik, nincs, aki őt felemelje. Hogyha együtt feküs^nek is, ketten megmelegszenek, a% egyedül való pedig mi módon melegedhetik megf Ha a^ egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak ” (Préd 4,9-12). 2) Igénkben azonban nem csak arról van szó, hogy nem jó az egyedüllét, mert az ember a külső nehézségekkel szemben nem tud segíteni önmagán. A házasságnak rendszerint az a motívuma, hogy az ember rájön arra, hogy egyedül van! Akkor is egyedül van, ha szerető édesanya, édesapa, testvérek és barátok veszik körül. Rászakad az a felismerés, hogy valaki hiányzik az életéből. A szerelem azt jelenti, egy lélek ráébred arra, hogy nem teljes az élete, és elindul megkeresni életének a hiányzó felét, a párját. Platón, a nagy görög filozófus, aki nem tudott semmit erről a bibliai elbeszélésről, lényegében ugyanezt mondja el az ember teremtéséről.50 Valamikor az istenek csak egy embert teremtettek, és ezt az embert kettévágták. Ez a két külön rész sóvárogva keresi a társát, mert csak a másik által lesz egész és boldog, ha azt, akihez valamikor az idők előtt tartozott, megtalálja, és vele testileg, lelkileg eggyé válik. 49 Kadmos a görög mitológiából ismeretes, aki Thelephassa és Agenor föníciai király fia volt, Európának pedig a testvére. Anyjával útnak indult a Zeusz által elrabolt és Krétára hurcolt Europa megkeresésére, vándorlásai során megölt egy sárkányt, akinek Athéné sugalmazására kiszedte a fogait. A sárkányfogakból harcosok keltek ki, akik ölni kezdték egymást. Mindösszesen öten maradtak meg, akik Kadmossal együtt várost alapítottak, melyet a későbbiekben Thébának neveztek. 50 Platón arról beszél, hogy létezett egy négylábú, négykarú, kettős arcú androgün lény, akinek egyik arca előre, a másik hátra tekintett. Nyaka egy volt, abból nőtt ki a kétfelé néző fej. Az istenek féltették a hatalmukat, mivel ez a lény sokra képes. Nem lehet megtámadni, mert előre is és hátra is lát. Erős, mert négy lába van stb. Zeusz ezért úgy döntött, hogy villámával kettévágja, hogy a hatalmának határt szabjon. Ezáltal teremtődött meg a férfi és a nő. 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 65
