Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sell, Alan P. F.: Milyen megoldásra váró feladatok elé állítja Kálvin a 21. századi egyházat?

Sell, Alan p. F.

szeretetnek e parancsát csupán a legközelebbi környezetünkre szorítsuk; ... az egyetemes emberi nemet kell minden kivétel nélkül szívből szeretni, és nem szabad különbséget tenni, hogy az illető görög-e vagy barbár, méltó-e vagy méltadan, ba- rát-e vagy ellenség; miért, mert Istenben és nem önmagában kell őt tekintenünk.”43 Még jobban megértjük ezt, ha belegondolunk abba, hogy Európa számos részéről érkeztek menekültek Genfbe. Kálvin különös törődéssel fordult a szegények és a megvetettek felé: „Hadd jöjjön a mór vagy a barbár közénk, és minthogy ő is ember, tükörüveget hoz magával, melyben mi azt látjuk, hogy ő atyjafiánk és felebarátunk.”44 Kálvin nem tagadja, hogy „igen sokan, ha a saját érdemüket tekintjük, erre méltadanok.” De nem ez számít: a Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy „Isten képét kell mindenkiben szem előtt tartanunk, mely iránt pedig teljes tisztelettel és szeretettel tartozunk viselkedni.”45 Mi több, ha szegénynek adunk, olyan, mintha az Úrnak adnánk. Még ennél is mélyebbre megy, amikor kijelenti, hogy ha isten- kép-hordozókat bántunk, magát Istent sértjük meg bennük, aki velük szenved.46

Elegendő hangzott el annak bemutatására, hogyan látja összetartozónak Kálvin a dogmatikát és etikát. Ennek kapcsán úgy gondolom, azt a feladatot állítja a ma egyháza elé, hogy az is hasonlóképpen cselekedjen. Kálvin társadalmi-politikai etikájának motiváló ereje módfelett dogmatikai, az evangéliumban gyökerezik. Ez nem pusztán intellektuális gyökereztetés volt részéről abban az értelemben, hogy „ha ezt hisszük, akkor ezt kell tennünk”. Dogmatikája a megélt gyakorlat kifejtése volt, így vált motivációs erővé. A Krisztussal való egyesülés a Lélek által, Krisztus megváltó műve alapján olyan hálaadásra sarkallta az embert, amely során meglátta, hogy üdvössége, élete és minden java Isten ajándéka, amelyet az O dicsőségére és a másik ember javára kell használni. Ha úgy próbálunk csipegetni Kálvin számunkra haszonnal alkalmazható etikai alapelvei között, hogy figyelmen kívül hagyjuk azok dogmatikai-«//W-gyakorlati alapját, ezzel éppen a lényeget tévesztenénk szem elől.

VII.

Ahogyan azt a bevezetőben is elmondtam, Kálvin nem végezheti el helyettünk a munkát, illetve adódhatnak olyan kérdések, amelyekben nem értünk vele egyet. Nem kell kötni magunkat exegéziséhez, vagy a Biblia könyveinek keletkezéséről vagy szerzőségéről kialakított elképzeléseihez. Jól tesszük, ha kérdéseket teszünk fel azzal kapcsolatban, ahogyan Kálvin az egyház igazgatási dolgait a presbiterekre hagyta, és nem biztosított elegendő teret a minden hívők papságának — akik Krisztus egyedüli uralma alatt gyűlnek össze hitvallásos közösségben, ahol az O akaratát keresik tanúságtételükben és szolgálatukban, és az egyetértést Őbenne (ez nem demokrácia!).47 Vagy egy másik példa: jóllehet Kálvin elméletben meg akarta őrizni a

43 Institutio, II.viii.55.

44 Igehirdetés a Galata 6,9-11-ről.

45 Institutio, III.vii.6.

46 Az lMózes 6,5-6-ról írt kommentár, ford. John King, 1847, 247-9.

47 Az utóbbi évtizedekben, és nem kevésbé az Egyházak Világtanácsa konvergencia dokumentumában a Baptism, Eucharist andMinistiy-be.n (Genf, WCC, 1982), „az Isten népének szolgálata” magasztalásra kerül. Az egyház nagy részében viszont nem készültek fel ennek megvalósítására. Ahhoz természetesen, hogy azt a gyakorlatba is át lehessen ültetni, szükséges azt tisztázni, hogy kik a tagsággal rendelkező szentek.

76 Sárospataki füzetek