Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sell, Alan P. F.: Milyen megoldásra váró feladatok elé állítja Kálvin a 21. századi egyházat?
Sell, Alan P. f. ban, mivel mindkettő az evangéliumot hirdeti, egyik hallhatóan, a másik láthatóan, jóllehet csak akkor, ha az Igével áll kapcsolatban. Az alaptémák között további figyelmet érdemel az, amely az egyháznak a világból való kihívásáról, majd a világban végzendő küldetéséről és szolgálatáról szól. Ez nem új, de annál sürgetőbb feladat a nyugati világban, ahol az egyház nem egy helyen olyan mértékben azonosult az őt körülvevő társadalom erkölcsi felfogásával és gyakorlatával, hogy már-már alig megkülönböztethető attól, ez pedig annak a kultúraellenes bizonyságtételnek a rovására megy, amelyre időnként az egyháznak elhívása van. V. Kálvin ötödikként elválaszthatadannak tartja az igehirdetést és a pásztori szolgálatot. Kálvin szerint semmi sem olyan nemes és olyan alázatra intő, mint az egyházi szolgálatra való elhívás. Pállal cseng egybe, amit mond: „az embereknek azon szolgálata, melyet Isten az egyház kormányzásában felhasznál, a legkiválóbb kötelék arra, hogy a hívők egy testben egyesüljenek.”30 A lelkipásztoroknak szenteknek kell lenniük, bele kell merülniük a Szentírásba, és az apostolokat követve elsődleges feladatuk az Ige hirdetése. Ez az Ige, Isten Igéje, amitől nem térhetnek el. Az igazság Lelke vezérli őket, mely Lélek közvetíti is a hirdetett igazságot azoknak, akik hallgatják.31 Kálvin egészen annak kimondásáig elmegy, hogy Isten azt kívánja, hogy Öt lelkipásztorainak hangján keresztül hallják.32 Az igehirdető felhatalmazója maga Krisztus, az Ö hangját kell meghallani.33 Kálvin számára nincs különbség igehirdetés és pásztori szolgálat között. Az igehirdetés pásztori szolgálat. A célja, hogy tanácsolja, oktassa, bátorítsa, vigasztalja és megfeddje azokat, akik hallják. Kálvin szerint az evangélium nem egyszerűen valami, amit meg kell hallani, hanem az örökélet magva, melynek az a célja, hogy átalakítson, örömet, békességet és üdvbizonyosságot adjon.34 Kálvin bőséges írásbeli munkáját sem tartotta volna kevésbé a pásztori szolgálat részének, mint igehirdetéseit. A pásztori szolgálat kiterjed a lelkek orvoslására az egyéni bűnvallásban és az egyházfegyelemben.35 Ugyanígy egyértelmű, hogy Kálvin számára a büntetés — jóllehet az Ige és nem a lelkipásztor részéről — nem kevésbé része a hiteles pásztori szolgálatnak, mint a vigasztalás. Milyen feladat elé állítja mindez a mai egyházat? Először is emlékeztet bennünket arra, hogy a szolgálatra való elhívás magasztos és szent elhívás, amelynél nincs nemesebb. Nincs ebben semmilyen elitizmus: alázatra és az Igének való engedelmességre szól az elhívás, önfeláldozó szolgálatra azokért a lelkekért, akikért felelősek vagyunk. Ez mintha ellentmondana a lelkipásztori szolgálat ma egyre inkább 30 Institutio, IV.iii.2. 31 Uo., IV.viii.9. 32 Ld. az Ézsaiás 50,10-ről írt kommentárt, ford. W. Pringle, 1853, 61; vö.: a János 10,4-ről szóló kommentárral, ford. W. Pringle, 396-7; CNTC ford. T. H. L. Parker, I, 260. 33 Institutio, IV.viii.7. 34 Ld. az lPéter 1,23-ról írt kommentárt, ford. )ohn Owen, 1855, 56-7; CNTC ford. W. B. Johnston, 1963, 252-3; és a János 15,11-ről írt kommentárt, ford. W. Pringle, 1847, II, 114-115; CNTC ford. T. H. L. Parker, 1959, II, 98-9. 35 Ld. Institutio, III.iv.12. 74 SÁROSPATAKI FÜZETEK
