Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése
ENGHY SÁNDOR ható a versek magyarázatánál. 53 A 13, 15kk-ben a nagy angyal megerősíti, hogy Zofóniás valóban legyőzte a vádlót és kiszabadult az alvilágból, a Hádészből, a szakadékból, Amente-ből. A 14,15kk tudósítása szerint a nagy angyal kezében arany trombita van (CTO.Xtti£), trombitál (CTaÁTT^eiV) és szavára megnyílik Zofóniás előtt az ég és látja a tengert (daXauooL).54 A nagy angyal utoljára a 17,15kk-ben lép elő a szövegben, s itt megint csak trombitál. Az Apokalipszis dualista világképében a jó és rossz angyalok reprezentálják a jót és a rosszat, ők jutalmazzák meg az igazakat és büntetik meg a bűnösöket. Szemmel láthatóan az írás nagy része a bűnösök büntetéséről szól és megdöbbentő az angyalok száma. A jó angyalok mindenek előtt Isten trónusa előtt találhatók és a mennyei liturgiában vesznek részt. Az angyalok csoportjait nagy angyalok vezetik. Egyrészt a vádló, másrészt a ragyogó, aki Zofóniást vezeti. Az Ábrahám apokalipszis meg is nevezi a két nagy vezetőt. Az egyik Jaoel, ő Isten után tulajdonképpen rangban a második, hatalma abban van, hogy Isten nevét hordozza, sőt maga Isten is a Jaoel, nevet viseli. A másik Asasel, ő Jaoel ellenpárja és egyben ellensége, a kegyesség megszemélyesített ellentéte, maga az istentelenség, az igazság ellensége (17,11; 13,6;14,4).55 Konklúzió Az Apokalipszis egyfajta értelmezése egy adott korban, a rendelkezésre álló hagyománynak. Nagy anyagot dolgoz fel, szerzője felelősnek tartotta magát a maga korában, hogy adott körülmények között hirdesse Isten ítéletét. Vigasztalásnak tekintette a megtérés lehetőségének felmutatását és hallgatói számára megdöbbentő lehetett a halál bűnös állapotokat állandósító határának áttöréséréről szóló híradás, de ezzel a bibliai kánon mércéjét is meghaladta. Zofóniás apokalipszise egyiptomi miliőben történt kísérlet, Isten rejtett módon cselekvő nagyságának megértésére. Zofóniás ítélethirdetése fontos kiindulópontja lehetett a szerzőnek, vagy egy közösségnek, amely a próféta tekintélyével akarta megőrizni ezt az írást. Töredékes volta segíthet bennünket abban, hogy töredékes ismeretünkhöz ismeretet szerezzünk, szétválasztva legjobb tudásunk szerint a jót és a rosszat, a magunk korában, elméletben és gyakorlatban, hogy hiteles ismeretek birtokában, jól gazdálkodjunk Isten életünkben felkínált kegyelmével. 53 HORNUNG, E. : Ägyptische Unterweltsbücher Zürich [etc.] 1972 204; DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1222 54 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1224 55 PHILONENKO-SAYAR, B./PHILONENKO, M. : Die Apokalypse Abrahams, in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Band 5. Apokalypsen. Lfg. 5.Gütersloh : Mohn 1982 413-460 413-460 418 438 434 436 96 Sárospataki Füzetek 2010/4
