Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
RUSTHOVEN, JAMES J. van, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani az erényes jellemre és cselekedetekre az orvos, az ápoló és a beteg, illetve a támogató közösség részéről, az én keresztyén felfogásának kialakításával a gyógyítási folyamat részét képező kapcsolatokban. Hogyan segít tehát a szövetség-etika az ember erkölcsi státusza problematikájának megoldásában, és az erkölcsi státusz etikai döntéshozatalra történő alkalmazásában? Egy református biblikus szövetség-etika szorosan összekapcsolja a szövetség, az Isten országa és a teremtés témakörét. A szövetség témája a folytonosságot jelölő fonalként húzódik végig az üdvtörténeten a teremtéstől kezdve.18 Megteremti a kiinduló kapcsolatot ember és Isten között, mint ami egyedülálló kapcsolat a teremtett világban. Azzal, hogy saját képmására teremtett, hogy felelősséget adott a teremtett rend felett, az engedelmesség és szolgálat kötelezettségeit ruházta ránk, Isten kegyelmi szövetségi kapcsolatot hoz létre. Az egész emberiség profitál Ádám és Éva engedetlenségéből, ugyanakkor szenved is miatta. Az ezt követő Isten-ember szövetségek szövetségben tartják az emberiséget Isten örökkévaló ígéretein és türelmén keresztül, a szövetséghez való ismédődő emberi hűüenségek ellenére. Még a bűneset utáni szövetségek is az egész emberiségre érvényesek voltak, jóllehet az O kiválasztott népén, Izráelen keresztül. Izráel elsődleges szövetségi kötelessége az volt, hogy szövetségben maradjon Istennel, és bizonyságot tegyen a körülötte élő népeknek arról, hogy az Istennel való szövetséghez való visszatérés megújítaná életüket és kultúrájukat, olyanná, amilyen az eredetileg lett volna. Ezen belül a szövetségi renden belül tehát ma is az egész emberiségre érvényes a meghívás, hogy Istennel való szövetségben éljenek, és ezáltal részesüljenek abban a jutalomban, hogy megláthatják a gyógyítás folyamatában kialakuló kapcsolatok normatív természetét. A betegek és orvosok egymást olyan párbeszédben látják, amely felismeri a védtelen, kiszolgáltatott felet, és keresi a másik szükségeivel való törődést. Egy ilyen etika azonban a legkiszolgáltatottabbak — azaz a még meg nem születettek és a súlyos fogyatékkal élők — számára is érvényes. Egy biblikus szövetség-etikában ember-ember kapcsolata nem igényel viszonzást, kölcsönösséget ahhoz, hogy a szövetség fennmaradjon. Azaz, akik kommunikációra képtelenekké váltak valamilyen fejlődési rendellenesség vagy valamilyen elveszített képesség miatt, másokhoz teljes egészében betegségükön vagy veszteségükön keresztül kapcsolódnak, de ők ettől még teljes mértékben embernek tekintendők, mivel Isten képmására teremtettek. Erkölcsi értékük sérteden, a teremtett renden belüli teremtettségi ajándéknál és státusznál fogva. Szerintem ez azt jelenti, hogy a humán embriókra úgy kell tekinteni, mint akik fejlettségi szintjüknél fogva még kiszolgáltatott emberi személyek, akik azzal a céllal jöttek létre, hogy gondoskodóan elsegítsék őket a megszületésig, majd az Istennel és embertársakkal való teljes kapcsolat kialakításáig. Ez a gondoskodás szövetségi célzatú: a közöttünk lévő, fejlettségi szintjük miatt még kiszolgáltatottak védtelen szükségeiről való gondoskodás. Egy biblikus szövetség-etika következményei Egy ilyen szövetség-etika pártolása a bioetikában kockázatos a mi kultúránkban. Megkérdőjelezi az in vitro megtermékenyítés (IVF) technikát, amelyet világ18 Spykman, G.: Keformational Theology: A New Paradigm for Doing Dogmatics (Grand Rapids: Wm B. Eerdmans Co., 1992. 52 SÁROSPATAKI FÜZETEK
