Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

Bartha Ákos

valószínűleg a munkatábor filmhíradóbeli szereplésével kulminált, mely 1935. július 25-től került bemutatásra „a budapesti elsőbetes (premieresj mozgóképszínházakban”, ám a felvételt „az ország összes mozgószínházaC játszották. A Sárospataki Főiskola részéről november végén Péter József hat darab filmkocka-nagyítást rendelt a Magyar Filmirodától, ám a felvétel további sorsa nem tisztázott.65 A magyarországi fogadtatás mellett ugyanakkor egy határon túli folyóiratról is szólnunk kell, hiszen a kolozsvári „Kiáltó Szó”-ban Mátyás László méltatta hosszasan a pataki törekvéseket.66

A lelkesült beszámolók mellett azonban szinte azonnal jelentkeztek kritikus hangok is. Fő érvükre utal a Turul Nemzeti Munkatáborát vezető Tharnói László országos vezér 1935. július 22-i levele: „Nem mulaszthatom el végül, hogy szíves figyelmüketfielhívjam arra a körülményre, hogy ha a jövőben ismét ilyet (munkatábort — B.Á.) rendezni fiognak, legalább ugyanannyi munkanélküli is vegyen rész}, m7nt amennyi főiskolás is dolgozik. Csakis így tudjuk kivédeni azokat az ellenvetéseket, amelyek az} állítják, hogy a munkatáborban résztvevő főiskolások elvonják a munkaalkalmat a munkások elől. ”67 Érdekes, hogy az első határozott kritikát mégsem a (tulajdonképpen rivális) bajtársi szövetségtől, hanem felekezeten belülről, egészen pontosan a már említett debreceni református laptól kapták, akik (címlapjukon) a német mintakövetés és a munkanélküliség felemlegetése mellett a Sárospataki Angol Internátus részvételi arányai felől is érdeklődtek (minthogy ez egy elit intézet hírében állt).68 Szintén meglepő a protestáns Soli Deo Gloria Szövetség lapjának, a Magyar Útnak él(c)es hangvételű (címlapon kezdődő) kétoldalas beszámolója, mivel a szerzők (Pap Béla szerkesztő és Harsányi István) mindketten előadóként szerepeltek a táborban. Munkanélkülieket emlegető írásukban aggodalmuknak adnak hangot a munkatáborok bekövetkező esetleges divathulláma miatt is.69 A vissza-visszatérő kritikákra Szabó Zoltán reagált — szintén református hitéleti fómmon —, külön hangsúlyozva, hogy „ínségmunkások száz™ folytathatják majd ősztől a munkát’ Bodnárvölgyében. Szabó itt említi azt a méltadan — ám igen jellemző — kritikát is, miszerint a fizikai munka állítólagosán rombolja a falu (leendő) lelkészének tekintélyét a „nép” előtt.70

A sárospataki diákok munkatáborának híre az országos médiasikeren túlmuta- tóan — mint már láthattuk — külhonba is eljutott. Ám nemcsak Erdélyben számoltak be róla. A német Arbeit und Wehr magazin színes fotókkal gazdagon illusztrált

Csákány és Biblia, Budapesti Hírlap, július 21, 13-14.; Uo., július 19, 1. A tanulmányban említetteken túl néhány rövidebb-hosszabb sajtóbeszámoló: Új Magyarság, 1935, július 7, 5.; Uo., 1935, július 24, 7.; Uo., 1935, augusztus 1,11; Uo., 1935, december 25, 14.; Határszéli Újság, 1935, július 31, 2.; Zemplén, 1935, június 29, 5.; Az Est, 1935, június 18, 15.; Függetlenség, 1935, július 20, 1., Kisújszállás és Vidéke, 1935, augusztus 18, 1-2.; Református Híradó, 1935/szeptember, 2.; Vasárnap, 1936, július 26, 7.

65 A Péter Józsefnek és Mátyás Ernő igazgató úrnak címzett, Magyar Filmirodától érkező levél: SRKTGyA, Fsz. Kt. 3193. (Levelek hozgánk). Maga a filmfelvétel szerepel a nemrég digitalizált internetes adatbázisban, ám sajnos — a honlap üzemeltetőinek szíves közlése szerint - az anyag megsérülhetett, így nem játszható le. (http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.phpPkD1532. Letöltve: 2010-05-17.)

66 MÁTYÁS László, A sárospataki theologusok munkatábora, Kiáltó Szó, 1936/február, 20-22.

67 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3193. (Levelek hozgánk).

68 Vasárnap, 1935, július 21, 1.

69 Magyar Út, 1935, július 15, 1-2.

70 Magyar Presbiter, 1935/augusztus, 7-8.

70 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4