Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint
ISTENTISZTELET KÁLVIN LITURGIÁJA SZERINT Strassburgban az általános bűnvallás után feloldozás, azután a Tízparancsolat egy köztes imádsággal az 1. tábla éneke szerint, és mialatt a gyülekezet a 2. táblát énekelte, lépett a lelkész a szószékre. A dekalógus éneke a függelékben szerepel. 1545-ben Genfben négyesben énekelték, és minden négyes után „Kyrie eleison” következett. Később Marót szövege alapján adták elő. A német reformátusok és a hollandok az istentisztelet elején a „Komm Heilige Geist...” kezdetű éneket énekelték kezdésnek.19 20- Nem volt Dekalógus.- A nyilvános bűnvallás a prédikáció után következett.- A Miatyánk az Apostoli Hitvallás előtt kapott helyet.21 Az 1542-ben kiadott liturgiában világosan láthatók a genfi liturgia sajátos vonásai, amelyek arra mutatnak, hogy Kálvin alkalmazkodott a már meglévő rendhez. A lényegi különbség a strassburgi liturgiával szemben abban van, hogy a genfi liturgiából hiányzik az absolutio. További különbség a két liturgia között az, hogy Strassburgban az Apostoli Hitvallást úrvacsoraosztás alkalmával a hívek gyülekezete énekelte, míg Genfben a lelkipásztor mondta el a nép nevében. A változások ellenére is megállapítható, hogy a genfi liturgia a strassburginak a hasonmása, miután alkotóelemei azonosak. 22 II. Keresztség Kálvin felfogása szerint: „A keresztség annak a beavatásnak a jegye, amellyel az egyház társaságába bevétetünk, hogy a Krisztusba beoltva Isten fiai közé számlál- tassunk.”23 Míg a vasárnapi istentisztelet formájában Kálvin nagyobbrészt a strassburgihoz alkalmazkodott, a keresztség szentségének kiszolgáltatásában önállóan járt el. Halála előtt néhány szóval erről így emlékezett meg: „Strassburgi időzésem alatt kénytelen voltam a keresztelés szertartását megállapítani, mert az anabaptisták 5-10 mérföld- nyi távolságról elhozták gyermekeiket megkeresztelés végett. Akkor csináltam ezt az egyszerű formát; azt tanácsolom, ne változtassanak azon.”24 A keresztség szentségét Kálvin istentisztelet után a hívek jelenlétében szolgáltatta ki, jelezve ezáltal a gyülekezetbe való ünnepélyes felvételt. Leonhard Feudt a kereszteléssel kapcsolatban az alábbi vázat adja közzé: A prédikáció után következett a keresztség, mely így kezdődött: „A mi segítségünk az Úr nevében van...”- Azért hoztátok ide ezt a gyermeket, hogy meg legyen keresztelve? 19 Leonhard Feudt: Einführung in die Liturgiewissenschaft, Berlin, 1958. 230. p. 20 Az ének érdekessége, hogy a német protestantizmus közös kincse. A német svájci énekeskönyvben is megtaláljuk a 179. szám alatt, a szövegét Luther Márton írta 1524-ben. Az ének a magyarországi német reformátusok énekeskönyvébe is átkerült, melynek címe: Gesangbuch zum Gebrauche der Evangelisch-Reformierte deutschen Gemeinden in Ungarn. Paks 1833. A 192. szám alatt található, szövege módosított. 21 L. Feudt: i. m. 232. p. 22 Boross Géza: A liturgika vázlata Bp. 1984. 23 Nagy Sándor Béla: i. m. 93. p. 24 Pruzsinsznky Pál: Kálvin János, Pápa, 1909. 301. p. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 107
