Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: A Csurgai graduál Psaltériumának három rétege
ACSURGA] GRADUÁL PSALTERIUMÁNAK három rétege sával egyidejűnek is éppen olyan joggal tartható a gradual leírása, szerkesztése, mint ahogyan az Öreg graduál követőjének is tekinthetnénk akkor, ha igazolhatóan 1639-ben másolták volna. A graduál Psalteriuma Mindössze tizenhat zsoltár marad meg az egyébként is csonka Csurgai graduálban (163?). Egyetlen kéz, szépen és következetesen író deák munkája a kötet, helyenként csinosan megrajzolt és jó érzékkel színezett kezdőbetűkkel. Vajon mennyivel volt nagyobb, a meglévőn kívül miket tartalmazhatott még a szertartáskönyv, hogyha teljesen elkészült? Mely zsoltárokat írhatták még le? Pontosabb becslésre nincs módunk, a kérdés költői. Egyetlen andtona sincs a Csurgai graduálban. Ez is lehet annak a jele, hogy ez a sorozat — műfaj sorozatokból, nem ünnepenként! teljes liturgiákból szerkesztették — vagy mindenestől elveszett, vagy esetleg nem is készült el. Zsoltárincipitek nem segítenek tehát bennünket az antifónák végén. Milyen volt e graduálban — és a 17. század harmincas éveiben — a kéziratos protestáns graduálok zsoltárainak szövege, illetve a szertartási zsoltár-hagyomány sorsa? Elfogadták-e a mintának az Öreg gra- duált, és ha igen, hasznosították-e a példáját, azaz másolták-e minta-graduálként? Ha nem ez történt, akkor annak a jeleit kell megtalálnunk, hogy változatokban élt és alakult a liturgikus hagyomány; helyi szövegeket is őriztek, a megszokottat kedvelték, a normát alkotó és egységesítő törekvéseket pedig mellőzték. Ez válasz arra is, hogy folytatódott-e az a szóbeliség és kéziratosság, amelynek első emlékeit a 16. század közepe előtti időből valónak sejtjük, de amelyből írott alakban csupán 17. századi emlékeink maradtak; például a Csáti (1602), Spáczai (1619) vagy Nagy- dobszai (1622) graduál alakjában. Választ keresve kíséreljük meg most a Csurgai graduál csonka Psaltériumának elemzésével a 17. századi protestáns zsoltárszövegek szövevényes kapcsolatainak és sorsának bogozását, majd egyes jellemző vonásokon túl az általános helyzet feltételes vázolását. Ezzel a protestáns graduállal kapcsolatban, amelynek másolása helyét és célját hiányosan sem ismerjük, keltezését pedig nem értelmezhetjük kétségtelenül, három lehetőséget vethetünk föl: (1) az Öreg graduállal vagy egy időben, (2) vagy néhány évvel előtte, (3) végső esetben három esztendővel a nyomtatott graduál után készült a 17. század negyedik évtizedében. Ha későbbi volna az Öreg graduálnál, akkor joggal várhatnók azt, hogy hatással volt rá az Öreg graduál, illetve, hogy a megrendelő, másoló legalább tekintettel volt a Gyulafehérvárott megfogalmazott normára. Ha ellenben nem későbbi, akkor bármilyen azonos tendencia a^ Öreg gradu áltól teljesen függetlenül érvényesült a Csurgai graduálban. A Vizsolyi Bibliának ekkor már két újabb kiadása volt elérhető,8 Szenei Molnár Albert 1608-ban és 1612-ben forgalomba került Biblia és zsoltár- kiadásai. Ezekhez könnyebben juthatott hozzá, aki erre akart alapozni a liturgiában. A vizsgálat azt mutatja, hogy nem ezt követte a másoló, hanem a Vizsolyi Bibliát. 8 Vö. P. Vásárhelyi Judit: S^end Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai. Universitas Kiadó, Budapest 2006. (Historia Litteraria 21.) 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 63
