Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A Jelenések 2-3. egyházképe
KÁDÁR FERENC sának gyülekezetéről van szó7. A feltámadott Jézus Krisztus üzenetei a konkrét voltukban, itt és most érvényükben egyetemesek, mindenütt érvényesek. Ezért lehet keresnünk átfogó egyházképet a Jelenések 2-3-ban. Mielőtt e kép vonásait felvázoljuk, a megszólításról is érdemes néhány szót ejteni. Mindenütt a feltámadott Jézus Krisztus az üzenetküldő, és mindenütt az £KKÁ,TJ<Jl(X-t szólítja meg. Szó szerint a gyülekezet angyala a címzett, de ez a személyes megszólítás a gyülekezet egészének szól. „Az apokaüptika azonosítja az ún. védő angyalokat a védett emberekkel vagy közösségekkel”8, s itt erre, nem pedig arra kell gondolnunk, hogy a gyülekezet elöljárójáról van szó. EKKÄr/cna- egyház vagy gyülekezet? Az újszövetségi görög nem tesz különbséget a kettő között. A szó „Krisztus egész földi egyházát éppen úgy jelöli, mint egy-egy helyi gyülekezetét. Mert az egyház csak a helyi, konkrét gyülekezetben valóság; a helyi gyülekezet viszont a maga helyén mindig maga a Krisztus egyháza, mert ezzel való szerves életösszefüggése nélkül egyszerűen nem lehet meg”9. Maga a megszólítás tehát a konkrét gyülekezetét, és ezáltal az egyetemes egyházat célozza meg. Az üzenetküldő és a címzett közötti ilyen személyes kapcsolat a prófétai igehirdetésből ismeretes. Mindezek mellett a gyülekezetek száma, a hetes szám is a teljességre, az egyház egyetemességére utal, ezért az üzeneteket nem személyes levélként, hanem Krisztusnak az egész keresztyén közösségre vonatkozó kijelentéseiként kell értelmeznünk10. Milyen jellemző vonásokkal bír tehát ajelenések könyve korának egyháza, a feltámadott Krisztus üzenetei tükrében? 1./ A.^ egyhá% Krisztus uralma alatt. Már a bevezető látomásban megmutatkozik Jézus Krisztus dicsősége és hatalma. A hatalmas hang, a palást, az arany, a fehér szín és a tűzláng (l,13kk) képei erőteljesen fejezik ki ezt. Ez a dicsőség nem félelmetes vagy elrettentő, inkább megrendítően felemelő, és a szó legtisztább értelmében szép. A dicsőség Krisztusa maga mondja, hogy „hatalmat kapott” az Atyától a népek felett (2,28), és győzelme révén az Atyával együtt ül a trónuson (3,21). A gyülekezeteket megszólító Úr mindig más és más képeket használva „mutatkozik be”, de ezek a bemutatkozások mind Krisztus mindenhatóságának, mindenütt jelenvaló, mindentudó és a gyülekezetek életét uraló, átfogó lényének bizonyítékai11. Ugyanezt támasztja alá az üzenetek kezdetén a királyi bejelentés: OIŐOC (70V ICC EpJCX, tudok cselekedeteidről. A gyülekezetnek tudnia kell, hogy az őt megszólító Úr hatalma és rendelkezése alatt áll. O van a kezdeményező helyzetében. O jár a gyertyatartók között (2,1), tehát őrködik, figyel, jelen van a gyülekezetek életében. Krisztusnak ez a hatalma nemcsak megjelenésében, hanem üzeneteinek tényében és tartalmában is benne van: abban, hogy ő jelent ki, ő dicsér és ő ítél. 7 A. Y. Collins: Jelenések könyve, in: Jeromos Bibliakommentár II, Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szt. Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003., 638. 8 Dr. Kocsis Elemér: János Jelenéseinek magyarázata, in: Jubileumi Kommentár, A Szentírás magyarázata III. kötet, Kálvin Kiadó, Budapest, 1995. 435. 9 Varga Zs.: i.m. 26. 10 Fiorenza: i.m. 52. 11 Kocsis E.: i.m. 435. 54 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/3
