Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A Jelenések 2-3. egyházképe
Kádár Ferenc A Jelenések 2-3. egyházképe A Jelenések könyve 2-3. része — a hét gyülekezetnek küldött hét levélről szóló szakasz — a könyv önálló tartalmi egysége. János a bevezetésben (1,4) üdvözli a hét gyülekezetét, majd az első látomásban (1,9-20) leírja, hogy hogyan kapta a megdicsőült Krisztustól a megbízást a hét üzenet továbbadására a Kis-Azsiában lévő efézusi, szmirnai, pergamoni, thiatirai, szárdiszi, filadelfiai és laodiceai gyülekezetnek. A magyarázók a hét gyülekezet helyzetét, életük kortörténeti hátterét és problémáit külön-külön értelmezik. Én azt igyekszem megvizsgálni, hogy a hét gyülekezetnek küldött üzenetekből összeállítható-e egy valamennyire egységes vagy átfogó egyházkép a Jelenések könyve keletkezésének idejéből. Ez az idő az első század — illetve az újszövetségi kor —vége, kb. Kr.u. 90-951. A Jelenések könyve irodalmi műfaját tekintve a keresztyén apokaliptika alkotása. A kor, és különösen az akkori zsidóság hasonló műfajú írásaitól jelentős mértékben megkülönbözteti sajátosan újszövetségi világ- és történelemszemlélete, amelynek központjában az üdvtörténet eseményei, illetve maga a Krisztus-esemény áll. Ezzel összefüggésben állapítják meg többen, hogy a keresztyén apokaliptikának, és így a Jelenések könyvének hangsúlyozottan prófétai — az ószövetségi prófétai iratokra emlékeztető — jellege van2. Maga a könyv is utal erre3. Ez a prófétai jelleg a könyvön belül különös erővel jelentkezik a 2-3. fejezetben4. A bibliai prófétai szolgálat egyik karakterisztikus vonása, hogy a jelenben és a jelenhez szól, még akkor is, ha üzenete jövőbeli eseményekhez kapcsolódik. Ez a Jelenések könyvére is igaz. Varga Zsigmond szavaival: ez a könyv „önmaga korának könyve”5. Amit közöl, abban valamiképpen visszatükröződik a saját kora, a jelen valósága. Mindez fokozottan érvényes az általunk vizsgált 2-3. részre, a gyülekezeteknek küldött levelekre, melyeknek tartalma „rendkívül tanulságos bepillantást enged a kor egyházának és gyülekezeteinek életébe”6. Ez annak ellenére is igaz, hogy a hét gyülekezet nem területi elosztás vagy típus szerint lett kiválasztva, ahogyan azt ma egy egyházi felmérésben tennénk. Kis-Ázsia egymáshoz viszonylag közel eső, egy forgalmas római út által összekötött hét váro1 Dr. Varga Zsigmond: Jelenések könyve I. kötet (1-10. rész), DRTA, Debrecen, 1986. 15. 2 Ld.: E. Sch. Fiorenza: The Took of Kevetation, Justice and Judgment, Fortress Press, Philadelphia, 1985., 133-156.; Ld. még: Varga Zs: i.m. 8-9. 3 Ld.: Jel 1,3; 22,18k. 4 Ld.: D., E. Aune: Prophecy in Early Christianity and the Ancient Mediterranean World, Grand Rapids, 1983., 274kk. A szerző szerint a hét gyülekezetnek küldött üzenet „prófétai orákulum”. 5 Varga Zs.: i.m. 9. 6 Varga Zs.: i.m. 42. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 53
