Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Peres Imre: A pünkösdi entuziazmus pozitív és negatív vetületei

A PÜNKÖSDI ENTUZ1AZMUS POZITÍV ÉS NEGATÍV VETÜLETEI

is izgatja (pénzkérdés, szerelem stb.), az még nem entuziazmus, mert nem lelkesít és nem ragad meg, hanem csak ránk nehezedik vagy megkötöz és magunk körüli forgásra hajt, miközben az entuziazmusban a magunkról való teljes meg- feledkezés és viharos indulat (mintha „más lélek szállt volna meg” a fő. így tehát az entuziazmusban „az érzelem dominál: valamit nagyon szeretünk, annyira, hogy saját magunkról megfeledkezhetünk, saját magunkat a szeretett személy vagy ügy szolgálatába bocsátjuk; ez áll az előtérben, ennek rendeljük alá magunkat, ennek tulajdonítunk mindent meghaladó becset ... ez a szeretet, ez az intenzív érdeklődés egész valónkat megragadja, erősebb mozgásba hozza, tettekre bírja“, miközben hozzákapcsolódik még a „józan ész, mely e szeretet érvényesülésének útját megszabja és túlzásoktól visszatart, végre erős akarat, mely e két erő behatása alatt az ügyért cselekszik“).12 Bár mi néha másképp is magyaráznánk és fogalmaznánk, mégis találó és kifejező értelmezést nyújt nekünk.

Abraham Heschel „The Prophets“ című kiváló tanulmányában a következő találó sorokat írja le: „Az a fontos a misztikus cselekményekben, hogy valami történik; az a fontos a prófétai cselekményekben, hogy valami elhangzik. Az extázis egy csupasz szituáció megtapasztalása, egy belső feltételé. A prófétálás egy kapcsolat létrejöttének a megtapasztalása, az üzenet átviteléé. Az extázis tapasztalásának formája van, de nincs tartalma. A prófétálás élményének van formája és tartalma. Az extázis a jelenlét érzékelése; a prófétálás összeütközés egy személlyel. Az extázis egydimenziós, nincs különbség az élmény alanya és maga az élmény között. A személyiség egyesül az istenivel. A prófétálás találkozás. Az Isten Isten, az ember ember, a kettő találkozhat, de soha nem egyesülhet. Közösség ez, ám sohasem eggyé válás“.13

De nézzük most meg, mit mond a szó eredete.

Samuel Angus szerint14 az entuziazmus szó (évGoixriciv) legelőször a misztériumok szókincséhez tartozott, ahol az igei formája a ßctKyebetv szinonimájaként szerepel, amelynek az értelmezése valószínű arra a cselekvésre utal, amely a Bakchus-, másnéven Dionüzosz-kultusz vallási gyakorlatát képezte, vagyis azt a mesterségesen előidézett elragadtatási folyamatot, amelyben „az istenség által megittasult ember számára természetes életének minden korlátja ledől és széttolódik“ (Dionüzosz = Bysios = „föloldó“).15 így válik az ember év-9etü-/(évGeoi)-vá, azaz „istenben lévő“ vagy „istentől megszállva“ vagy „istennel teli“ (Kcrrexópevoi 6K toíj Geoű).16 Éspedig oly mértékben, hogy teljesen az isten hatalmában van, az Isten vele cselekszik és beszél; az ő saját öntudata pedig eltűnik (eKaTfjuai), hogy teljesen csak az isteni igazságokra koncentráljon,17 amelyeknek jó „csatornái“ és „vezetékei“ voltak éppen azok a mű kondíciók, azaz extatikus és entuziasztikus állapotok.18 A misztériumokban azonban ezek az állapotok — főleg a nők körében19 — annyira hevültek voltak, és magánkívüliségig fokozódtak (eKCTTOtais), hogy embertelen orgiákhoz vezettek,

12 Pallas-lexikon XI., 382.

13 Klempa, W„Ar^extágis és a Szentlélek, in: Theológiai Szemle 1979, 151.

14 Angus, S., The Mystery-Religions and Christianity, 104.

15 Kovács K., Hellenizmus, Róma, zsidóság Köln-Bécs 1969, 145; Kerényi K., Görög mitológia, Budapest 1977, 178.

16 Holtzmann, H. — Zöpffel, R., Lexikon fiir Theologie und Kirchenwesen, Braunschweig 1895, 228.

17 Rohde, E., Psyche II, Tübingen 1921, 19.

18 Angus, S., The Mystery-Religions and Christianity, 105.

19 Vo. Quanter, R., Das Weib in den Religionen, Berlin 21925, 176.

2010/3 Sárospataki Füzetek 39