Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gáborjáni Szabó Botond: Debrecen Kollégiuma Kazinczy diákkorában

DEBRECEN KOLLÉGIUMA KAZINCZY DIÁKKORÁBAN

Kazinczy a Kollégiumban tapasztalhatott, bizonyára gazdagította valóságismeretét, de aligha boldogította a generálisnak szánt ifjú Ferencet, akinek otthon cselédek, majd házitanító lesték lépéseit. Korai levelei tényéből következtethetünk kimagasló képességeire, de a szellemi nagyság előjeleként talán többet mond Kazinczy egyik pataki elszólása: ”Pray Hunnjainak olvasások alatt azon gondolat éré, hogy ha a történeteket akarom tudni, eléb a földdel kel megismerkednem.”23 A történelem földrajzi determinációjának gyermekember általi felismerése olyan összefüggés, amelyet a neveléstörténeti irodalom is ritkán érvényesít. Ahogy a földrajzi adottságok felőli tájékozódás alapja lehet egy mélyebb társadalomtörténeti megismerésnek, éppen úgy adhatja egy iskolaépület adottságainak figyelembe vétele a régmúlt iskola életviszonyainak valóságos dimenzióit

Kövessük hát Kazinczy módszerét. Érkezése előtti évtizedben keletkezett az alábbi feljegyzés a debreceni osztálytermek állapotáról: „Minthogy az Abeces, Declinista és Conjugista gyermekeknek Classisaik az Oskolákban annyira el rongyollottak, hogy sem tetejét, sem falait már foldozni nem lehetett, ezenn kívül a tanulógyermekeknek számok is annyira meg szaporodott, hogy az említett Classisbelieknek majd egy negyed részek a Classisokban bé nem férvén, azoknak ablakai körül állongottak”24 (Jóllehet az idézett forrás egy pénzért folyamodó levél, a cél érdekében szükséges sarkítások ellenére is jellemzi a helyzetet.) Kazinczy már az új osztálytermeket látogathatta, az összkép, a hangulat azonban a század végéig érdemben aligha módosult, azok a körülmények sem változtak, amelyek között a privát préceptorok működtek kamaráikban: „gyűlvén pedig napjában kétszer tanítványaik, alig lehet azokban megfordulni, a’ minémű szorongás mennyire akadályoztatja a szorgalmatos tanulást, könnyű elgondolni.”25 Ilyen körülmények között érthető, hogy bizonyos foglalkozásokat jó idő esetén engedélyeztek a szabadban, sőt amint Csokonai peréből jól ismert, a Nagyerdőn is. Egy angol utazó 1793-ban düle- dező menhelyhez hasonlította az iskolát: „Szabálytalan, ódon és roskatag, nagyon hasonlít a mi szegényházainkhoz ... ”26 Elgondolkodtató viszont, hogy az Erdélyből Göttingába tartó Fogarasi Sámuel 1795-ben őszinte lelkesedéssel írta le ugyanezt

23 Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete, i.m. 31.

24 A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagy könyvtárának kézirattára (a továbbiakban TtREK) R 718/7.

23 TtREL 35-d.l. 1801. okt. 6.

26 Idézi Szilágya Ferenc: Deákok tüköré. Bp. 1986. 63.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 81