Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gáborjáni Szabó Botond: Debrecen Kollégiuma Kazinczy diákkorában

Gáborján i Szabó Boton d

periódust.5 Kazinczy idézett emlékirata a város egészségügyi ellátottságát említi, mint a tartózkodás okát, és ez nem véletlen. Debrecenben csupán az 1760-as években egyidejűleg négy, Bázelben és Utrechtben tanult orvos dolgozott, köztük Hatvani István professzor.6 Talán az sem véletlen, hogy Benda Kálmán négykötetes kronológiája 1766-ban az év kiemelkedő eseményei között említi Weszprémi István (a Kollégium egykori könyvtáros diákja) Debrecenben megjelent Bábamesterségre tanító könyvét, az első magyar szülészeti tankönyvet.7

Valójában az ekkor még Biharban, Ersemjénben élő Kazinczy családjának számos egyéb oka is lehetett és volt is arra, hogy gyakran menjenek az öt órányi sze- kérútra, 35 kilométerre lévő városba, melynek iskolája Rácz István kutatásai szerint 39 megyéből vonzotta a növendékeket.8 Összehasonlító várostörténeti és statisztikai elemzések (a népesség száma, gazdasági, kulturális pozíciói és közigazgatási szerepe alapján) a 18. század egészében az ország első helyére sorolták.9 Pest város lakossága 1720-ban mindössze kettőezer fő volt, melyhez képest Debrecen szinte „metropolisz” lehetett. (Pest népessége csupán II. József népszámlálása idején érte el a 22 000 főt...) A debreceni vásár két hete alatt folyamatosan több ezer szekér időzött itt, az ország minden részéből.10 Sehol ennyi iparos és kalmár nem működött,11 a város ezen a téren még a nyolcvanas években is őrizte fölényét.12 Mária Terézia 1754-es vámrendelete után azonban lehanyadott a cívisek távolsági kereskedelme,13 csaknem felére csökkent a kereskedők száma, így a település mezővárosi jellege fölerősödött. Ugyanakkor különös kettősség volt tapasztalható: a sivár külsőségek mögött is érvényesültek európai hatások. 1848-ig pl. nem fordult elő, hogy „domidoctus,” azaz hazai neveltetésű professzor kerüljön kollégiumi katedrára.

5 Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. I. k. Bp. 1859.8. és Váczy János: Kazinczy Ferenc. Bp.

1909. 3.

6 Ez a szám azért is az országos állapotoktól való jelentős eltérésre, kiváló körülményekre utal, mert

az egész 18. század folyamán a történelmi Magyarország teljes területén összesen 200 külföldön végzett orvosdoktor működött. Lásd: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980.160.165.

7 Magyarország történeti kronológiája. Főszerk.: Benda Kálmán. II. k. Bp. 1982. 582. Weszprémi

műve megjelenésének helyi előzménye, hogy Hatvani István, a valószínűségszámítás hazai úttörője a csecsemőhalandóság debreceni arányaira vonatkozó statisztikai számításokat is közölt filozófiai főművében, sőt a bábaképzés jelentőségére is felhívta a figyelmet. (Hatvani István: Introductio ad principia philosophiae solidioris. Debrecini, 1757. Caput III. De probabilitate.)

8 Rácz István: Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium gazdasági erőforrásai. Debrecen, 1995. 32.

9 1828-ban már második. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp. 1975. 262-266.

10 Nagybákay Antal: Debrecen és a vas. Debreceni Képes Kalendárium, 1940. 107. Csaplovics János a 19. század első éveiben még 13-14 000 szekér érkezéséről tudósított.

11 A század derekán 1265 céhbeli és 963 céhen kívüli iparos, 173 kalmár működött a városban. Nagybákay Antal: Eg)' barokk-kori debreceni főbíró élete. Debrecen, 1939. 18.

12 1782-ben még több mint ezer mesterrel vezetett az élenjáró királyi városok között, ekkoriban azonban a termelékenység fő mutatója a segédek száma volt, amely területen már hat település megelőzte. Debrecen története. 2.k. Debrecen, 1981. 311.

13 15 éven belül a kereskedőtársadalom 44%-a hagyott fel hivatásával . Debrecen története. 2.k. Debrecen, 1981.379.

78 SÁROSPATAKI FÜZETEK