Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.

Ismeret: Ismeretet érzékeink révén és az isteni kijelentés alapján szerzünk.

.Etika: Isten állapít meg és tart fenn minden erkölcsi abszolútumot,

matematikai igazságot stb.

Vallás: Azért vagyunk, hogy Istent imádjuk és szolgáljuk minden

gondolatunkkal, szavunkkal és tettünkkel.

Keresztyénség és tudomány

Hogyan viszonyul a keresztyénség a tudományhoz? Először is megjegyezzük, hogy a keresztyénség tette lehetővé a tudományt. A kulturális mandátum („töltsétek be és hódítsátok meg a földet” — 1 Mózes 1,28) adott ösztönzést Isten teremtett világának a tanulmányozására. A reformáció hangsúlyozta a mindennapi életet és mindenféle hivatás fontosságát. A tudás keresztyén megközelítése szerint Isten tartja fenn a világegyetemet és az olyan egyetemes normákat, mint például a deduktív logika, és Isten a Szentírás végső szerzője. A tudományos elméletek ugyanakkor nem tévedhetetlen emberi találmányok, éppen ezért a tudományos elméleteknek meg kellene felelniük a tudás magasabb forrásainak, ahogyan azok fellelhetők a megfigyelésben, a logikában és a Szentírásban.

A modern tudomány megalapozói közül sokan hivatkoztak a keresztyén világnézetre. Figyeljük meg, mit mondott Istenről néhány tudós óriás:

Johannes Kepler (1571-1630):

Hálát adok Neked, Úristen, Teremtőnk, hogy teremtett világod szépségeit látnom

engedted, és kezeid alkotásaiban gyönyörködöm.13

Galileo Galilei (1564-1642):

A természet törvényei világosan tanúskodnak egy törvényadóról... A természet

nagy könyve a matematika nyelvén íródott.14

Isaac Newton (1642-1727):

A Napnak, bolygóknak és üstökösöknek ez a leggyönyörűbb rendszere csakis egy

értelmes és hatalmas Lény tanácsának és uralmának az eredménye lehet.15

Mindhárom tudós hitte, hogy a Szentírás Istene teremtette a világegyetemet egy ésszerű terv alapján, hogy Isten saját képmására teremtette az embert, és éppen ezért az ember képes felismerni a világegyetem ésszerű struktúráját. így gondoskodott Isten az összefüggésről az anyag, az emberi elme és a matematika világa között, megoldva ezzel a Penrose-i rejtélyt.

Byl, John

13 Kepler, Johannes: Epitome astronomiae Copemicanae; Harmonice Mundi. 1621; Epitome oj Copemican Astronomy & Harmonies of the World. Amherst, Prometheus Books, 1995. 240.

14 Galilei, Galileo: „Levél Krisztina nagyhercegnőhöz”, 1610. „Letter to the Grand Duchess Christina”, in Discoveries and Opinions of Galileo. Stillman Drake (translator and editor). New York, Doubleday Anchor Books, 182.

15 Newton, Isaac: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica. 1687. The Principia: Mathematical Prinäples of Natural Philosophy, angolra fordította: B. Cohen & A. Whitman, Berkely, University of California Press, 1999. 939-943.

20 SÁROSPATAKI FÜZETEK