Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Károly: Személyiség - érték - életmodell. A fegyelmezés témakörének megközelítése Makkai Sándor pedagógiai és valláspedagógiai munkásságában

lom kapujában mint az erdélyi kormányzat képviselője megy a császárhoz Olmütz- be, de internálják. Innen szabadulva egy összeomlott világot talál. A letargiából feleszmélve új hivatástudat ébred benne: az erdélyi élet lelki-szellemi újjáépítésének víziója jelenik meg előtte. Sérelmi politika helyett kultúrpolitikát folytatott. Mikó Imre életének főművét az Erdélyi Múzeum és annak egyesülete létrehozásában látja Makkai, amely az erdélyi értelmiség és szellemi elit legjobbjait fogta össze. „Irány- eszmék” címmel „a belső társadalmi és szellemi élet magasabbrendűségét” fogalmazta meg a puszta politikum felett. A kicsiny nemzet fennmaradásához a legfontosabbnak az egyetértést, a nemzeti fegyelmezettséget tekintette.

A könyv utolsó fejezetei a népiség nemzeti műveltségben való megjelenését, a magyarság és európaiság kölcsönhatását tárják fel, s azt hangsúlyozzák: „Ki tudja, talán mi vagyunk azok, akik magyar nemzeti kultúránk által visszaadhatjuk az ’európai’ szó elveszőben lévő hitelét, európai erényeket valósítván meg Európa bűnei nélkül.”41

A másik könyv - Tudománnyal és fegyverrel - Arte et Marte42 - a felerősödő fasizmus idején született, abból a felismerésből, hogy Magyarországot „mindenfelől idegen szellemiségek és létérdekek fenyegetik, szorítják, ostromolják, befolyásolják, kerülgetik, édesgetik, hogy életterükké, eszközükké, szolgájukká tehessék. Épp ezért nem ismerhetünk tehát életbevágóbb és sürgősebb kötelességet magunkra nézve, mint a magyar szellemi egység megteremtését, mely a magyar önfenntartó, önvédő egység alapja is.”43

A jó szándékú felismerés ellenére a mű akaratlanul is szerencsédenül kapcsolódott a kor magyar belpolitikai eseményeihez: a hazánkat is elérő német nyomás erősödéséhez, a hazai cserkészet törvényerejű militarizálását célba vevő igyekezetekhez, hiszen az 1939. évi 2. törvény intézkedett a leventeintézmény átszervezéséről. (Ráadásul a szerző Sándor fia maga is a katonai pályát választotta élethivatásul.)

A könyv a nemzetnevelés életkeretét (katonai nevelés), tartalmát (nemzeti műveltség) és alaplelkületét (keresztyénség) vázolta. így került egymás mellé a megide- ologizált ősi magyar katonai lelkidet és a korabeli magyar közélet militáns társadalmi szelleme; Mussolini és Hitler ifjúságot önbizalomra ösztönző, a nemzeti akaraterőt forszírozó példája és Zrínyi Miklós legendás alakja; valamint a keresztény ember „krisztianusz” megjelölése, mint Krisztus tagja és „a Kereszt katonája”.

A könyvvel kapcsolatban már a józanabb kortársak is méltató szavak közé rejtik óvatos aggályaikat, mint pl. a Protestáns Szemlében Harsányi István: „Mindaz, amit Makkai a katonai nevelés érdekében megvalósítandónak tart, a levente-nevelés és az iskolai testnevelés fokozott kiépítése teljes mértékben helyeslendő, csak a maSzemélyiség - érték- életmodell

41 Makkai Sándor: Magyar nevelés — magyar műveltség. Révai kiadás. Budapest 1937. 242. Az „Európai magyarság’ című záró fejezet önállóan is megjelent, mint Makkai Sándor 1937-ben, a Tisza István Tudományos Társaságban elhangzott székfoglaló előadása.

42 Makkai Sándor: Tudománnyal és fegyverrel (Arte et marté) A nemsytnevelés terve. Révai kiadás. Budapest. 1939.

43 TiREK Kt. 4941. Az írás címe: A magyar ssyllemi egység. Dátuma: 1939. március 2.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 53