Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Károly: Személyiség - érték - életmodell. A fegyelmezés témakörének megközelítése Makkai Sándor pedagógiai és valláspedagógiai munkásságában

elméletileg a személyiséghez, szervezésileg a társadalomhoz, kultúrpolitikailag pedig a nemzetneveléshez vezetett. A nevelői hatalom, mely ennek az útnak végén kiemelkedik: a nemzet, a nevelői munka pedig, amelyet végez: a kultúrpolitika.”32 „A pedagógia ezáltal nemzeti kultúrpolitikává szélesedik és mélyül ki. A kultúrpolitika célja a nemzeti műveltség egységes és tagozott, tárgyiasuló és személyes, konzerváló és alkotó értékrendszerének, mint a nemzeti szellem öncélúságából következő önfenntartás legfontosabb tényezőjének kiépítése.”33

A kultúrpolitikai célok megvalósításában Makkai az iskolarendszert a nemzeti élet begyakorlásának színteréül és műhelyéül jelölte meg.34 Az iskolának hármas feladatát határozta meg: „Az első az, hogy a világot, mint a természet, történelem és lélek tényeinek rendszerét megismertesse. A második az, hogy az ifjúságban az erkölcsi jellemet kifejlessze. Végül a harmadik az, hogy a felnövő nemzedéket öntudatos tényezőként nevelje bele a nemzeti közösség életébe.”35 36 így állhat az oktatás az élet szolgálatába, mert „az oktatás az életcél öntudatosítása és pedig az ember összes tevékenységeiben.”30 Makkai az önértékű személyiség elérését tűzte ki célul. Meg volt győződve az ismeretek nevelői értékének személyiségképző erejéről, és arról, hogy ehhez egy új nevelői habitusnak kell járulnia. Pestalozzi nyomán új nevelői parancsot fogalmazott meg: a nevelőnek „őrködni kell az ifjúság lelke felett”; „nem hajt, ostoroz, kényszerít, hanem támogat”; „az új nevelő nem vezér, hanem kísérő”; feladata tolmácsolás: „a tények beszédének lefordítása az ifjúság nyelvére”; „útmutatás, a lehetőségek hűséges feltárása”; „a saját életével dokumentálja növendékeinek az emberi élet célját”.37

A Magfar nevelés — magfar műveltség című kötet második részében a nemzeti műveltség alapvonalairól ír Makkai. Felfogása szerint a kultúra azt a kollektív műveltséget jelenti, amelyben három tényező adódik össze: művelt emberek, értékes művek és célszerű szervezetek. „Nemzeti műveltségünk, a magyar kultúra tehát művelt magyar emberek, értékes magyar művek és célszerű magyar szervezetek organikus egységét jelenti.”38

Nemzeti műveltségünk értékeivel és nagy személyiségeivel kapcsolatban világossá teszi Makkai, hogy „a nemzeti pantheon nem bálványgyűjtemény, hanem önmagukkal való viaskodásban kibontakoztatott nagy szellemek és jellemek közössége, akik magukban is, nemzetükben is a tartós és értékes magyar jellemvonások kiműveléséért küzdöttek. Maga ez a küzdelem a jó és rossz között, a magyar természet bűnei ellen a magyar szellem értékeiért, rejti magában a történelem igazságát, a nemzeti műveltség hatótényezőjét.”39

Személyiség - érték Életmodell

32 Makkai Sándor: Magyar nevelés - magyar műveltség. Révai kiadás. Budapest. 1937. 51-52.

33 Makkai Sándor: Magyar nevelés — magyar műveltség. Révai kiadás. Budapest. 1937. 51.

34 Makkai Sándor: Magyar nevelés — magyar műveltség. Révai kiadás. Budapest. 1937. 57.

35 Makkai Sándor: Magyar nevelés — magyar műveltség. Révai kiadás. Budapest. 1937. 61.

36 Makkai Sándor: Magyar nevelés — magar műveltség. Révai kiadás. Budapest. 1937. 68.

37 Makkai Sándor: Magar nevelés - magar műveltség Révai kiadás. Budapest. 1937. 85-86.

38 Makkai Sándor: Magar nevelés - magar műveltség Révai kiadás. Budapest 1937. 103.

39 Makkai Sándor: Magar nevelés — magar műveltség Révai kiadás. Budapest 1937. 116-117.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 51