Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
BYL, JOHN gyilkolt. Pereboom éppen ezért ellenzi a halál- és a börtönbüntetést. Szerinte a bíróságnak az lenne a dolga, hogy módosítson az illető bűnös viselkedésén, például rehabilitációs programokkal. Ha félretesszük annak nyugtalanító kérdését, hogyan működhetnek morális és racionális „muszáj”-ok egy teljes mértékben fizikai törvények által meghatározott világban, Pereboom érvelése továbbra is zavarosnak tűnik. Azt állítja, hogy jóllehet nem vagyunk erkölcsileg felelősek cselekedeteinkért, azokat erkölcsileg jónak vagy rossznak lehet ítélni. Pereboom ráadásul egyértelműen azt várja a bíróságoktól és bíróktól, hogy morális kötelességekre reflektáljanak. Ugyanakkor, ha nem vagyunk felelősek tetteinkért — ahogyan azt Pereboom állítja —, ez minden bizonnyal ugyanúgy érvényes a bírókra, mint a bűnözőkre. Ezek után honnan veszi a bátorságot Pereboom ahhoz, hogy kioktasson bennünket arról, hogyan kell a bűnözőkkel bánni? Ezzel a magatartással azt feltételezi, hogy erkölcsileg mégiscsak felelősségre vonhatók vagyunk, ezzel pedig ellentmond saját központi tételének. Amikor arról próbálunk valakit meggyőzni, hogy a világnézetünk igaz, feltételeznünk kell, hogy léteznek olyan dolgok, mint tervszerű ének, megbízható elmék, gondolati okság, racionális normák és objektív igazság. Máskülönben nem tudunk racionális párbeszédet folytami. Ezeket a dolgokat a naturalizmus azonban mind tagadja. Éppen ezért a naturalizmus mellett szóló bármely érvelés végső soron öncáfoló, hiszen olyan dolgokat kell igaznak vélnie, amelyeket valójában tagad. Végső célunkat illetően William Provine kijelenti: „Az emberek számára nincs végső értelem.” Richard Dawkins hasonlóképpen azt írja: DNS-ből felépült gépek vagyunk, akiknek az a célja, hogy ugyanabból a DNS-ből még több másolatot hozzunk létre... Pontosan ezért vagyunk... Minden élő dolog létének ez az egyetlen értelme.10 Dawkins ugyanakkor azt is állítja, hogy „Darwinnak köszönhetően intellektuálisan kiteljesedett ateisták lehetünk.”11 Az ember elcsodálkozik, hogyan lehet Dawkins intellektuálisan kiteljesedett, ha egyeden célja az, hogy DNS-éből még több másolatot hozzon létre? Posztmodernitás A modern világban az emberi értelem Isten fölé helyezte magát a szuverenitás igényével. Ehhez hozzátartozott az, hogy az emberi értelem minden meggyőződést is hitet megkérdőjelezhetett. A kritikus emberi értelem, ha egyszer szabad folyást kap, olyan, mint a telheteden sav, amely minden abszolútumot felold, akár a vallásban, etikában, tudományban vagy logikában. Végül pedig az emberi értelem kénytelen önmagát is bírálni. Ekkor az értelem lelepleződik mint értelmetienség, saját alapvetését is szétmarja, így okozva a modernitás önpusztítását. A naturalizmus miután száműzte azt az Istent, Aki minden egyetemes normát fenntartott, most kezd ráébredni arra, hogy nem maradt szilárd alapja az objektív ismerethez. Ahogyan azt Nietzsche előre látta: Isten halála szükségszerűen maga 10 Dawkins, Richard: „Christmas Lectures for Young People”, London, Royal Institute, 1991. 11 Dawkins, Richard: The Blind Watchmaker. Harmondsworth, UK, Penguin, 1991. 6. 18 Sárospataki Füzetek
