Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.

Világnézetek, háborúja

A magyar tudományfilozófus Lakatos Imre még ennél is továbbmegy, amikor a következőt állítja:

A tudományos elméletek nemcsak egyenlőképpen bizonyíthatadanok és egyenlőképpen valószínűtlenek, hanem egyenlőképpen megcáfolhatadanok is.4

Lakatos arra a következtetésre jut, hogy egyeden tudományos elméletet sem lehet bizonyító erejűen igazolni, mivel nem rendelkezünk olyan igazolható kritériumokkal, amelyek feltédenül megalapozzák az ilyen igazságot. Mivel elméletileg a teóriák végtelen száma lehetséges, annak valószínűsége, hogy egy adott elmélet helyes: egy a végtelenhez, ami egyenlő a nullával. Ugyanakkor egyeden elméletet sem lehet bizonyító erejűen megcáfolni, mivel mindig lehetséges azt azáltal „megmenteni”, hogy megfelelő másodlagos elméleteket gyártunk.

Hasonló következtetésre jut az amerikai filozófus, Willard Van Orman Quine:

Bármilyen állítást igaznak tarthatunk, lesz ami lesz, ha meglehetősen gyökeres korrekciókat végzünk a rendszerben egyebütt. Tudásunknak vagy meggyőződésünknek összessége — a legrendszertelenebb földrajzi és történelmi ismeretektől kezdve az atomfizika, sőt az elméleti matematika vagy logika legösszetettebb törvényeivel bezáróan — nem más, mint ember alkotta építmény, mely csak a szélek mentén érintkezik a tapasztalattal.5

Ez a következő kérdéshez vezet el bennünket: hogyan válasszuk ki a tudományos elméleteket? Melyik konkuráló elmélet a helyes? Előnyben részesíthetjük a legegyszerűbb (vagy a leghasznosabb, legszebb stb.) elméletet. Ez azonban további kérdést vet fel: honnan tudjuk azt, hogy az egyszerű elméletek nagyobb valószínűséggel igazak? Ez pusztán feltevés, mely a világról való gondolkodásunkat tükrözi. Végső soron tehát nincsenek biztos eszközeink arra, hogy megkülönböztessük a valódi elméleteket a hamisaktól. Olyan elméleteket szoktuk kiválasztani, amelyek leginkább beleillenek világnézetünkbe — a világgal kapcsolatos legalapvetőbb feltevéseinkbe. (Id. 1. ábra)

1. ábra: A tudományos elméletek kiválasztását meghatározó tényezők

A tudományban tehát csak a tényleges megfigyelésen alapuló adatokat lehet tudományos tényként elfogadni. Mihelyt magyarázni és kiterjeszteni próbáljuk ezeket a tényeket, elméletekre kell támaszkodnunk, mely elméletek kiválasztása nagyban függ előzetes világnézeti elkötelezettségünktől.

4 Lakatos Imre: The Methodolog of Research Programmes. Cambridge University Press, 1980. 19.

5 Quine, Willard V.O.: Theories and Things. Cambridge, Harvard University Press, 1981.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 13