Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Közéleti személyiségek pataki diákemlékei az 1920-40-es évekről. Public Characters' Recollections of the Student Life in Patak between 1920 and ###

Bolvári-Takács Gábor

nunk lehetett, sőt kelletf\ Miközben nem mulasztja el megemlíteni, hogy mindössze egyeden párttag tanára volt, s az se tartozott a legjobbak közé.36

Befejezés

Az egyes jellemzések, visszaemlékezések nyilván magukon viselik koruk lenyomatát. Ezzel együtt szemléletesen közvetítik azokat az értékeket, amelyekkel a Patakon végzettek szinte minden körülmények között biztosan eligazodtak a magyar valóságban. A történelem fordulatai e tekintetben számukra nem elbizonytalanodást, hanem elsősorban új orientációs kihívásokat jelentettek. A kérdés mégis az, hogy minden ideológiai-polidkai kényszerpálya ellenére, az egykor Patakra járt közéleti személyiségek megőris^ték-e magukban a „pataki szellem” lényegéi? Úgy vélem, igen. Ennek felismerésére azonban nem valamely visszaemlékezés vezetett rá, hanem az ún. „rózsabimbó-effektus” adaptálása.

Orson Welles 1941-ben készült — és több alkalommal minden idők legjobb filmjének választott —, A% aranypolgár (Citizen Kané) című filmjének kulcskérdése a főhős halálakor elhangzó utolsó szava, a „rózsabimbó” jelentése. Az ennek megfejtésére vállalkozó filmbeli újságíró hiába nyomoz, hiába járja körbe a néhai sajtómágnás családtagjait és munkatársait, a szó jelentéséről semmit nem sikerült megtudnia. A megoldást csak a néző és csak a film utolsó kockáin ismerheti meg, amikor a főhős hagyatékának lomtalanításra ítélt darabjait eltüzelik, s a kazánban fellobbanó lángban elolvasható a behajított gyermekkori szánkó felirata: „rózsabimbó”. Az amerikai milliárdos halálos ágyán elhangzó utolsó szava tehát életének azt az eseményét idézte föl, amely számára a felhődén gyermeki lét talán utolsó igaz pillanata volt.37

Király István halála előtti utolsó tanulmánykötete 1989-ben jelent meg, Útkeresések címmel.38 Bár ebben semmilyen sárospataki vonatkozású írás nem szerepel, a külső borítóra a kollégiumi Bema-sor épület nemes tisztaságot sugalló fehér falainak képe került. Úgy vélem, kizárható, hogy a fotó egyszerű kiadói ödet lett volna, a szerző tudta nélkül ez nem volt lehetséges. Aligha tévedünk tehát, ha úgy véljük: Király István - aki baloldali meggyőződését haláláig nyíltan vallotta és vállalta — e képpel nem pusztán tisztelegni kívánt hajdani iskolájának emléke előtt. Sokkal inkább visszaidézte ifjúkorának, eszmei-ideológiai fejlődésének azon kiindulópontját, amikor a jövendő, szebb világ ígérete még tisztán, kompromisszumoktól és csalódásoktól mentesen, nemes célként lebegett a szeme előtt. Akárcsak Orson Welles filmjében a halálos ágyon elhangzó „rózsabimbó”.

36 Huszár István: „A valóságot nagyon kell tisztelni...”, in: Vélemények és vallomások. Lázár István interjúi, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978, 118-122. o.

37 Vö.: Pauline Kael: Raising Kane, in: Orson Welles — Herman J. Mankiewicz: Citizen Kane. The complete screenplay. Methuen Publishing Ltd, London, 2002. 3-146. o.; Laura Mulvey: Citizen Kane. British Film Institute, London, 2000.

38 Király István: Útkeresések. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989.

128 SÁROSPATAKI FÜZETEK