Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Közéleti személyiségek pataki diákemlékei az 1920-40-es évekről. Public Characters' Recollections of the Student Life in Patak between 1920 and ###
Bolvári-Takács Gábor komplexen ítélték meg. S végül ez a hely jelentette számára a közélet kezdeteit: diák önkormányzati alelnök volt, aktívan dolgozott az önképzőkörben, majd a városi ifjúsági mozgalomban.24 Nagy János25 életében pataki diákságának nyolc éve (1939-47) szintén meghatározó élmény. Mindenekelőtt a tehetségvizsgát méltatta: a parasztgyerekek meghallgatása nem volt félelmetes, de nem volt látszatvizsga sem. Az önálló gondolkodási készséget nézték a lexikális tudás felmérése helyett. Jó volt a közösségi, intemátusi élet, a Rácz-házban, ahol ő is lakott, összesen 12 diák kapott szállást, s valamennyien színjelesek voltak; csak e feltétellel maradhattak ott. A tanári kar kollektiven ügyelt arra, hogy a tehetséges diákok fejlődésében ne legyen törés, tehát szemet hunytak az apróbb ingadozások felett, nem tévesztve össze az egész fontosságát a részek másodlagos jelentőségével.26 27 Körösi Józsefi1 ugyancsak nyolc évig volt pataki diák (1939-47). A legemlékezetesebb élményeket és tanulságokat életút-interjújában kifejezetten nem összegezte, de szavaiban néhány fontos momentum felfedezhető. A saját (100 fős) évfolyamának 10%-a tehetségvizsgás volt. A diákok nyolc évig nem csupán laktak, hanem együtt éltek. Ez óriási közösségformáló erővel bírt. Sokak számára jószerivel a tanárokénál is nagyobbal, mert emlékei szerint nem volt olyan tanára, aki igazán nagy hatást gyakorolt volna rá. A képzés színvonalát azonban elismeri: az angol nyelvű színházi előadások országos viszonylatban párjukat ritkították. Körösi szerint Sárospatak liberálisabb, toleránsabb volt a szerinte gőgös és dogmatikus Debrecenhez képest. S szól egy érdekes rivalizálásról a tanítójelöltek és a gimnazisták között: a végzett tanító- képzős (prepa) már partiképes fiatalembernek számított, ám a gimnazistának hosz- szú távon jobbak voltak a perspektívái.28 A tanítóképző diákjai Az egykori képzősök közül a legszebben minden bizonnyal az íróvá lett Dobos László29 emlékezett 1945 és 48 közötti pataki diákéveire: „Sárospatak életem kiteljesedése. (...) Patak a tiszántúli reformátusság legendája és egyeteme. Lény korában református köztár24 Berecz János: Vállalom, Budapest-Print, Budapest, é. n. (2003), 40-57. o. 25 Nagy János (1928) diplomata. 1948-tól a Külügyminisztérium munkatársa, 1957-60-ben djakartai, 1963-67-ben új-delhi, 1968-71-ben washingtoni, 1985-88-ban bécsi nagykövet. 1971-80-ban külügyminiszter-helyettes, 1980-85-ben külügyminisztériumi államtitkár. 26 Nagyjános: Visszapillantás = Borsodi Művelődés, 1981. 3. szám, 91-93. o. 27 Körösi József (1928-1997) jogász, orosz nyelvtanár. 1949-57-ben a Szikra Könyvkiadó korrektora, 1957-58-ban a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője, 1958-71-ben a Valóság szerkesztője, 1971-91-ben főszerkesztője. 28 Körösi József: Harminchárom év a Valóság rabságában. Huszár Tibor interjúja, in: Körösi József emlékkönyv, Scholastica, h. n. (Budapest), 1998, 16-26. o. 29 Dobos László (1930) író, szerkesztő, politikus. 1956-60-ban a pozsonyi Tanárképző Főiskola tanársegédje. 1958-68-ban a pozsonyi Irodalmi Szemle alapító főszerkesztője. Első regénye 1963-ban jelent meg. 1968-70-ben a Csemadok elnöke. 1969-70-ben a szlovák kormány nemzeti kisebbségi tárca nélküli minisztere, nemzetgyűlési képviselő. 1970- 72-ben a pozsonyi Madách Kiadó alapító igazgatója, 1972-89-ben részlegvezetője, 1990- 94-ben ismét igazgatója. 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezető igazgatója. 1989- 91-ben a Magyarok Világszövetsége társelnöke, 1992-96-ban alelnöke, 1996-2000-ben régióelnöke. 1990-94-ben szlovák nemzetgyűlési képviselő. Kossuth-díjas (1994). 126 SÁROSPATAKI FÜZETEK
