Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Közéleti személyiségek pataki diákemlékei az 1920-40-es évekről. Public Characters' Recollections of the Student Life in Patak between 1920 and ###

Közéleti személyiségek pataki DIÁKEMLÉKEI AZ 1920-40-es évekről

nőségelv, a tehetséggondozás, a jó értelemben vett elitképzés fontossága.19 A pataki példát minden lehetséges fórumon hangoztatta. „Hogy napjainkban államtitkár, egyetemi tanár, vezető állami tisztviselő nem egy hajdani abaúji, zempléni, szabolcsi szegényparasztgyerek, ebben az egykori sárospataki tehetségkutató munkának van némi szerepe. (...) E kezdeményezés jogossága mellett számtalan formában érvelt az idő.” — írta 1984-ben az Elet és Irodalom hasábjain.20

Vitányi Iván21 1937-43-ban járt a pataki gimnáziumba. Bár számos alkalommal visszatekintett emlékeire, e tárgyú gondolatait nem rendszerezte, hanem visszatekintésként 1 +4 alapélményét rögzítette. Eszerint a pataki Kollégiumban „kicsiben ott volt egész Magyarország’■ E tényező keltette fel érdeklődését a társadalom problémái iránt. Meghatározó élménye volt Bartók Béla művészetének megismerése, s általa magyarságképének átalakulása. Ennek révén saját utat járhatott be a vallásosságtól a filozófiáig. Érdeklődése a baloldalhoz vezette, itt ismerte meg a népi mozgalom fő áramát, az eszmék és a társadalmi gyakorlat ellentmondásait. Ide kötik őt a politizálás kezdetei és a Marxszal való szellemi találkozása. S végül a tisztázás szándékával itt látott hozzá a tudományos történeti és néprajzi irodalom tanulmányozásához, amelyre későbbi kutatásai épülhettek.22 23

Az 1940-es évek diákjai

BereczJános2i három évet töltött a pataki gimnázium felső tagozatában 1946-49 között. Emlékeit utólag rendszerezve négy alapelvet rögzített. Az első a közösség belső törvénye, amelyben a nevelési örökség és az oktatási színvonal szintézise jelentette az alapokat. A második annak felismerése, hogy a jó munkahelyi légkör az alkotóerőt gazdagítja. Ennek bázisa Patakon a közvetlen és nyílt tanár-diák kapcsolat volt. A harmadik az a szabály, hogy mindig az egész teljesítmény alapján kell minősíteni. Patakon a tanulás és a sport mellérendelt viszonyban álltak, s a diákok teljesítményét

19 Király István: Az intellektuális város: Patak, a szellemi nevelő = Borsodi Művelődés, 1981. 3. szám, 87-90. o.

20 Király István: Kultúra és politika, Kossuth Könyvkiadó, 1987. 113. o.

21 Vitányi Iván (1925) szociológus, esztéta, művelődéskutató, politikus, a pszichológiai tudomány kandidátusa (1971), a szociológiai tudomány doktora (1980). 1945-50-ben a népművészeti mozgalom és különböző művészeti együttesek vezető munkatársa. 1950- 57-ben a Népművelési Intézet munkatársa, 1956-os forradalmi tevékenysége miatt elbocsátják. 1958-64-ben a Muzsika, 1964-72-ben a Valóság belső munkatársa. 1972-80-ban a Népművelési Intézet, 1980-86-ban a Művelődéskutató Intézet igazgatója, 1986-92-ben az Országos Közművelődési Központ főigazgatója. 1992-95-ben az MTA Szociológiai Kutató Intézete tudományos igazgatóhelyettese. 1990-1996-ban az MSZP Országos Választmányának elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1994-1998-ban a kulturális és sajtóbizottság elnöke.

22 Vitányi Iván: Önarckép — elvi keretben. Szellemi önéletrajz, Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007. 10-16. o. A pataki emlékekről lásd még: Cseke Hajnalka: Határ- helyzetek. Interjú Vitányi Ivánnal, Pallas Stúdió, Budapest, 1996. 62-68. o.

23 Berecz János (1930) politikus, történész, a történettudomány kandidátusa (1967). 1955- 63-ban a DISZ, majd a KISZ munkatársa, 1966-72-ben a Külügyminisztérium párttitkára, 1972-74-ben az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, 1974-82-ben vezetője. 1982-85-ben a Népszabadság főszerkesztője. 1985-89-ben az MSZMP KB titkára. 1980-89-ben az MSZMP KB, 1987-89-ben az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. 1985-90-ben országgyűlési képviselő, 1989-90-ben a külügyi bizottság elnöke.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 125