Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Közéleti személyiségek pataki diákemlékei az 1920-40-es évekről. Public Characters' Recollections of the Student Life in Patak between 1920 and ###

Bolvári-Takács Gábor

kásságát azonban most nem ebben az összefüggésben vizsgáltam. Más műveiben is gyakran és több szempontból irt pataki emlékeiről, hiszen diákként nyolc évet töltött a gimnáziumban, 1942-ben érettségizett. Ami a pataki iskola értékelését illeti, úgy vélte, a Bodrogparti Athén „a legeszményibb iskolaváros”, amely „laza, de fegyelmező közösség”, hiszen „sűrítetten jelen van itt a történelemből is minden, ami az eszmélő ember pályaívének alakulását élethossziglan befolyásolja, nagyobb távlatok feléfordítja. Es a természetből is jelen van mindaz, ami szemnek, tüdőnek, izmoknak, fejlődőfiatal szervezetnek kívánatos lehet.”H A pataki viszonyok elemzését másutt találjuk. Fekete Gyula szerint az iskola miniatűr társadalmi modell volt, amelyben a diákok elhelyezési formái pontosan tükrözték társadalmi rangjukat (Angol Internátus — Humán Internátus — Kisintemá- tus — manzárdszoba — diákgárdák — bejárók — helybeliek). A diákság szpáális összetétele minden réteget képviselt. Az együttélést egyfajta „humánus osztálybanI’ jellemezte, amelyben a sport, erő, tehetség és jellem vetélkedett a nemesi címmel, szülői ranggal, családi vagyonnal, az előbbiek javára. A nevelést kitűnő tanárok végezték, akiket az iskola saját diákjaiból választott ki, jellemzően külföldi ösztöndíjak teljesítése után, nemzetközi tapasztalatokkal, nyelvismerettel. A közösséget olyan építő és formáló események erősítették, mint a mendikáció, a legáció vagy pl. a lengyel menekültek melletti szimpátiatüntetés. Az önképzőkör szinte „második iskolá”-nak tekinthető.* 14 15 16

Király István16 1931-től 1939-ig volt a Kollégium diákja. „A véletlen és a sors úgy hozta, hogy a legjobb nevelést kaptam, amit a két háború közötti Magyarország megadhatott. (...) Mint szegény sorsú jó tanuló a legrangosabb pataki intézménynek, az angol intemátusnak az ún. manzárdszobájába kerültem ” — nyilatkozta egy ízben.17 18 Itt tizenkét jeles tanuló lakott, akik az angolosokkal foglalkoztak. Mint utóbb megfogalmazta, számára Patak három dolgot jelentett. Egyrészt a múltban gyökeredző egészséges puritanizmust, amellyel a munka szeretetére nevelték. Másrészt a szabadságharcos hagyományokat, a történelmi levegőt. S végül, de nem utolsósorban, a jórészt demokratikus tanár-diák viszpnytM Tanárai közül Harsányi Istvánra, Hegyi Józsefre, Jakob Károlyra, Képes Gézára emlékezett szívesen. A pataki esztendők alapján vált meggyőződésévé a minyeket, forgatókönyveket, szociográfiát, riportot, drámát, verset ír. 1956-ban az írószövetség titkára, majd 10 hónapra letartóztatták. 1965-68-ban az Élet és Irodalom, majd a Budapest szerkesztője. 1981-89-ben az írószövetség alelnöke. 1990-91-ben a Magyar Néppárt elnöke, országgyűlési képviselőjelölt. 1995-96-ban a Magyarok Világszövetsége ügyvezető alelnöke. Háromszoros József Attila-díjas (1953,1963,1973), Magyar Örökség díjas (2001).

14 Fekete Gyula: Elfogultságaim térképe, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981. 35. o.

15 Fekete Gyula: Hogyan lettem író? Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986, 25. skk. o.

16 Király István (1921-1989) tanár, irodalomtörténész, szerkesztő, politikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1953), doktora (1967), az MTA levelező tagja (1970), rendes tagja (1979). 1945-47-ben középiskolai tanár, 1947-49-ben az OSZK könyvtárosa, 1948-50- ben az Eötvös Kollégium tanára, 1949-50-ben az ELTE intézeti tanára, 1950-56-ban docense. 1957-61-ben a szegedi egyetem tszv. egyetemi tanára. 1961-től haláláig az ELTE egyetemi tanára, 1965-88-ban tanszékvezető. 1949-50-ben és 1953-56-ben a Csillag szerkesztője, 1962-63-ban a Kortárs, 1975-től haláláig a Szovjet Irodalom főszerkesztője. 1971-85-ben országgyűlési képviselő. Kossuth-díjas (1953), Állami Díjas (1973).

17 Király István. Győrffy Miklós interjúja, in: Az utak összefutnak (összeállította: Vámos György), Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987. 137. o.

18 Berecz Lilla: Interjú dr. Király István akadémikussal, in: Dobay Béla (szerk.): A sárospataki Rákóczi Gimnázium jubileumi évkönyve, Sárospatak, 1981. 239. o.

124 SÁROSPATAKI FÜZETEK