Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fazakas Sándor: Hogyan tovább? A lelkésztovábbképzés elvi szempontjai és gyakorlati tapasztalatai. How Shall We Go Further? Theoretical Aspects and Practical Experiences of the Continuative Training of Ministers
Fazakas Sándor Hogyan tovább? A LELKÉSZTOVÁBBKÉPZÉS ELVI SZEMPONTJAI ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI’ K edves Szolgatársak! A mai tanulmányi nap címe: Hogyan tovább? Én így fogalmazom meg a magam számára a kérdést: Vajon milyen irányba kell tovább képezni ma Magyarországon a református lelkipásztorokat? 1982-ben Martin Josuttis német gyakorlati teológus nagyhírű könyvének előszavában a következőt fogalmazza meg: „A protestáns lelkész különös alkat, képzettsége és hivatali öltözete alapján olyan, mint a tudós-, szolgálata illetve szolgáltatásának jellege alapján a papok sorába tartozik; teológiai önértelmezése alapján legszívesebben prófétaként lépne fel; legtöbb időt valószínűleg az egyházi hivatalnok szerepében tölt, vagy gyülekezeti szabadidős programok szervezésével van elfoglalva”1 2. De nemcsak az 1980-as években Németországban, hanem nálunk és napjainkban is tapasztaljuk, hogy az utóbbi húsz évben a lelkipásztori szerepvállalás és a lelkészi szerepek egyre inkább differenciálódnak. Nos, milyen irányba képesük tovább a lelkészeinket? Mert ha azt mondjuk, hogy a lelkész elsősorban akadémiai képzettséggel rendelkező tudós alkat — és valljuk be őszintén, hogy lelkészképzésünk, teológiai akadémiáink, fakultásaink ebbe az irányba képeznek lelkészeket, és a tananyag is nagymértékben ilyen jellegű —, akkor a teológiai tudományban kell tovább képezni a lelkészeket, megengedve a következő kérdést, hogy egy ilyen tudományos igényű képzésnek milyen a gyakorlati hasznosítása a gyülekezetekben? Ha a pap szerepét veszem figyelembe — és ezt sem szabad eljelentékteleníteni, hiszen változó társadalmunkban a vallás-szociológiai megfigyelések azt bizonyítják, hogy egyre inkább a lelkésznek vallást közvetítő szerepe kap hangsúlyt, vallásos szolgáltatásoknak a teljesítését várják tőle, legfőképpen szekulá- ris közegben —, akkor talán a spirituaütás tekintetében lenne szükség további kompetenciákra? Ha a lelkipásztor prófétai tisztét akarja komolyan venni — és a mai változó, átideologizált, ill. a globális gazdasági érdek által meghatározott világunkban 1 Előadás. Egyházkerületi tanulmányi nap, Sárospatak, 2009. december 14. 2 M. JOSUTTIS: Der Pfarrer ist anders. Aspekte einer zeitgenössischen Pastoraltheologie, München, Chr. Kaiser, 1982, 9. Sárospataki Füzetek 99
