Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A "Kulcsok hatalma" Kálvin János tanításában
Keresztes Hajnalka A kiközösítést vagy más szóval a kizárást azonban meg kell különböztetni az egyházi átoktól. A kiátkozás kizárja a megbocsátás lehetó'ségét, és az embert elátkozza, s örök kárhozatra ítéli. A kiközösítés ellenben inkább az erkölcsöket fenyíti és bünteti, de egyben nyitva is hagyja a lehetőséget a visszatérésre. Ilyenformán a megkötés erejét az egyház ítéletéhez köti az Ige, /Mt 18,18/ nem veti örökös romlásra és kárhozatra a vétkeseket. De az oldás és kötés jogát addig nem adta meg tanítványainak, amíg nem ajándékozta meg őket Szentlélekkel.28 6. „Amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is.” /Mt 18,18./ Hogyan kell ezt a mondatot érteni? Emögött a rendelés vagy kinevezés mögött a mennyek országának képe úgy áll előttünk, mint egy háznak vagy palotának képe, amelybe ajtó vezet be. A kapu az Ószövetség idején a bíráskodás helye volt. Kálvin értelmezése: „Ha a hívek határozata őt kárhoztatja, az Úr bizonyságot tesz arról, hogy a híveknek ítélete nem más, mint az Ő ítéletének kinyilvánítása, és hogy amit ők a földön végeznek, azt Ő jóváhagyja a mennyben.” „Krisztus ugyanis nem olyan tekintélyt tulajdonít az egyháznak, hogy ezzel megnyirbálná a maga éa az Atya jogát, hanem inkább olyant, mellyel szentesíti igéjének fölségét... mert bár Krisztus az egyedüli bírája a világnak, mégis azt akarja, hogy néha az ő iggéjénak szolgái legyenek a híradók.”2? Walter Grundmann a kötést és az oldást, amely először Péternek, majd a gyülekezetnek lett kijelentve úgy tartja, hogy ami a földön történt, az Istentől végérvényesen megerősítést nyert. Isten nevét a passzív forma eltakarja. Az „égben” „mennyben” rámutat az utolsó ítéletre, amelyet Isten nevében az Emberfia hajt végre. Van ebben egy elsődleges időbeli és egy másodlagos helybeli szembeállítás: most - azután, itt és ott. A kulcsok hatalmának értelmezéséhez fontosnak tartja magyarázatában az ún. „beengedésszavakat”, /Mt 5,20; 7,21; 18,3.8./ mert ezekben az Isten országába való bejutás feltételei vannak lejegyezve. A „kötés és oldás” egy rabbiknál ismert kifejezés - kettős értelmezése a tanításnak és vezetésnek. A Tóra magyarázatára utal vissza: „megengedettnek nyilvánított” és „tiltottnak nyilvánított” értelmezéssel.80 Erre történik utalás Almási Tibor Máté evangéliuma magyarázatában is. Ő úgy látja: a gyülekezet feladata az, hogy semmit sem tiltani, amit Isten nem tiltott meg, és semmit sem engedni meg, amit Isten nem engedett meg. A kiközösítés mennyben való „jóváhagyásával” kapcsolatosan így fogalmaz: „Amit meg fogtok kötni a földön, az a mennyben már (előzőleg) kötve legyen, és amit meg fogtok oldani a földön, az a mennyben már (előzőleg) oldva legyen.”3‘ Ha a gyülekezet itt a földön a Jézus által megjelölt utat járja végig, akkor megtörténhet az a csoda, hogy a gyülekezet földi életében olyasmi történik, ami a mennyben már megtörtént. A mennyei cselekvés az ok, a földi az okozat. A földi cselekvések a mennyei döntések vetületei lesznek. Ha a gyülekezet az 28 Kálvin János: i.m. 1559. II. kötet 515.p. 29 Kálvin János magyarázata Máté, Márk és Lukács összhangba hozott evangéliumához III. 110.p. 3° Grundmann, Walter: i. m. 391-392.p. 31 Almási Mihály: i. m. 151.p. 178 Sánívpaliiki Fíi/rlck
