Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 1. szám - INTÉZMÉNYÜNK TÖRTÉNETÉBŐL - Szatmári-Karmanoczki Emília: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai. Honorary Professors of the Sárospatak Reformed Theological Academy

Szatmári-Karmanoczki Emilia díszdoktori címmel ismerte el 1997-ben. A kolozsvári Protestáns Teológiai In­tézet szintén doctor honoris causa címmel tüntette ki 2003-ban. Részt vett a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata előkészíté­sében, melyben később világi elnöki tisztségre választották meg. A Magyar Re­formátus Világszövetség Alelnöke. A Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke, a Magyar Evangéliumi Szövetség (Alliansz) elnöke, a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének szintén elnöki teendőit látja el, valamint elnöke az Új Remény Alapítványnak. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanári címmel tüntette ki. Jelenleg is tart missziói szemináriumokat a Teológián. 1996-ban ismét tiszteletbeli tanári címek adományozására került sor a Kollégium fennállásának 465. évfordulója, az újraindult Teológia első évfo­lyamának diplomaosztó ünnepsége, valamint az Imaterem felújítása alkalmá­ból. Ez alkalommal elsősorban olyan magyarországi személyeket ért a kitünte­tés, akik a teológiai tudományokban kimagasló eredményeket értek el, de a szocializmus évtizedeiben - intézményi keretek között - tudásukat a jövő nemzedékeknek nem adhatták át. Csőri István (1916, Megyaszó - 2000, Megyaszó) 1916-ban Megyaszón született, földműves családban. Elemi iskolája elvégzése után pataki diák lett, előbb nyolc évig a református gimnázium tanulója (1928-1936), majd érettségi után a teológia hallgatója (1936-1940) volt. Gim­nazista korában osztálytársaival Új Diák címen diáklapot szerkesztett. Cikkeit, verseit gyakran közölte már ezekben az években is. Tanulmányai befejeztével az Angol Inter­nátusbán dolgozott egy évig felügyelőtanárként. Kassán tábori lelkészi képesítést szerzett, majd Mezőcsáton szolgált segédlelkészként. Innen Miskolcra került és kórházi lelkész lett. A világháború idején, 1944-45-ben tábori lel­készként szolgált az orosz fronton, ahol hadifogságba került. 1947 júliusában térhetett haza, 26 hónap után. Ezután a Miskolc-Avasi Egyházközségben vé­gezte hivatását, innen hívta meg szülőfaluja, Megyaszó lelkipásztorának 1948- ban. Itt szolgált negyvennégy éven át, 1992-ig, nyugdíjba meneteléig. 1950-ben kötött házasságot a Felvidékről kitelepített lelkész, Tankó And­rás lányával, Judittal, akivel 2000. október 25-én még megünnepelhették 50 éves házassági évfordulójukat. Lelkészi szolgálatai mellett jelentős helytörténeti, néprajzi, vallási néprajzi kutatásokat végzett. Megyaszón lelkipásztor elődeiről, a gyülekezet és a helyi énekkar történetéről írt tanulmányokat. 1973-tól 1984-ig az Egyházkerület Néprajzi és Egyháztörténeti Szakcsoportjának vezetője volt. Szülőfaluja, szol­

Next

/
Thumbnails
Contents