Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - INTÉZMÉNYÜNK TÖRTÉNETÉBŐL - Szatmári-Karmanoczki Emília: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai. Honorary Professors of the Sárospatak Reformed Theological Academy
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai A misszió jelmondata: „How to do good?” - Hogyan tegyünk jót? Ez a gondolat hatotta át azt a tevékenységet is, melyet hazánkban folytattak. A Skót Misszió első saját iskolaépületét az V. kerületi Hold utcában építette fel. 1907-ben az elemi iskola polgári iskolával bővült. Mivel az egyre növekvő tanulólétszám és az internátus iránti igény szűkössé tette az intézményt, telket vásároltak Terézvárosban, a Vörösmarty utcában, ahol 1910-ben kezdték meg az építkezést MacDonald Webster támogatásával és vezetésével. Abban az időben 35.000 font értékben építették fel azt az épületkomplexumot, mely még évtizedek múlva is a világ legnagyobb, a zsidók evangelizációjára szolgáló intézmény volt. Az új épületben helyet kapott az elemi és polgári leányiskola, az internátus és az imahely. Emellett konferenciák, ünnepségek színhelyéül is szolgált. Ezekben az évtizedekben 80.000 darab Bibliát osztottak szét országszerte, és évente 340.000 darab vallásos kiadványt adtak el. A század első másfél évtizedében tevékenységük következtében 695 keresztelésre is sor került. MacDonald Webster jelentősebb művei: Christ and the Jewish world (Krisztus és a zsidó világ), valamint The Jewish situation (A zsidó helyzet). 1922-ben a Debreceni Teológia doctor honoris causa címet adományozott neki. 1922-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium is kitüntette. A Sárospataki Teológia 1931-ben választotta tiszteletbeli tanárai közé. Dr. Noordtzij,Arie(i87i, Nijehaske - 1944, Lutry ) 1871. április 29-én született Marteen Noordtzij református lelkipásztor, későbbi kampeni teológiai professzor gyermekeként. Noordtzij sémi nyelvészetet tanult Leidenben, a „lö” héber elöljárószóból doktorált 1898-ban. Ettől az évtől a kampeni teológia hallgatója, ugyanakkor a kampeni gimnázium tanára lett. A sémi nyelvek iránti vonzalmát édesapjától örökölte, s már teológusként hébert, hollandot, franciát, az ősatyák történetét és a keresztyén vallás rendszerét tanította a gimnazistáknak. 1903-tól bekapcsolódott a teológián is az Ószövetség tanításába, s egyre többet vett át édesapja munkájából: hébert, szövegkritikát és régészetet adott elő. 1912-ben választották meg az Utrechti Egyetem tanárának, a zsidó istentisztelet történetével és zsidó irodalommal foglalkozott, valamint az ószövetségi írásmagyarázat professzora volt. Székfoglaló értekezését Istennek az Ótestamentumban adott kinyilatkoztatásáról, valamint az ókori életről tartotta. Részletezte Izráel és a környezetében élő népek gondolkodásmódja közti hasonlóságokat és különbségeket. 1924-ben jelent meg fő műve, a Gods Woord en der eeuwen getuigenis (Isten Igéje és a századok bizonyságtétele). Kortársai szerint rendkívüli kortörténeti ismeretekkel rendelkezett. Exegetálta a Zsoltárok, Ezékiel, I-II.Krónikák, Ezsdrás, NehéSárospalaki Fii/,dók 79
